Miként indítható settlement ház?
Közösségi alapú szolgáltatások egy kistelepülésen: Ramocsaházán, illetve Nyíregyháza egy városrészében, Huszártelepen
Műhelybeszélgetés, vezeti: Giczey Péter, Peták Péter
2011. július 30.
Lejegyezte: Velenczei Ágnes
Giczey Péter: Negyedik alkalommal van settlement műhely a Nyári Egyetemen, és minden alkalommal a mozgalom aktuális helyzetéről és lehetséges lépéseiről gondolkodunk itt közösen.
Az Angliából induló mozgalom frissen végzett egyetemistákból állt, akik kiköltöztek a szegénységben élő munkástelepekre, és helyben, a célcsoportokkal együtt élve végezték szociális szervező munkájukat.
Magyarországon, 2007-ben, az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, az Istenkúti Közösségért Egyesület és a Nap Klub Alapítvány adta indította el a mozgalmat a Legyen settlement mozgalom Magyarországon! felhívással, és a settlement típusú tevékenységet végző, és ez iránt érdeklődő szervezetek párbeszédre hívásával. Az első fázisban szervezetek bevonása volt a cél, 2008-2009-ben pedig az egyetemeket kezdtük bevonni. Számukra hasznos és értelmes terepgyakorlati lehetőséget kínáltunk.
A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Kara, az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület és a HUMAN-NET Alapítvány konzorciuma 2010-ben elindította a képzésre való felkészülést. Egy eredményes közös pályázatunknak köszönhetően elkezdődhetett a tananyagfejlesztés, a Közösségi Alapú Tanagyag-fejlesztés=KAT. Elkészült egy elektronikus felület, ahonnan a tanulók letölthetik az e-learning anyagokat.
Jelenleg az I. féléven vannak túl az első hallgatók a settlementben dolgozó közösségi animátor végzettséget adó két féléves képzésben.
Sain Mátyás: Pár mondatot mondanál arról, hogy mi a settlement? Mert számomra még nem világos.
Giczey Péter: A settlement egy olyan szolgáltató központ, amely több célt valósít meg: kulturális, szociális, segítő és fejlesztő szolgáltatások érhetők el benne.
A Közösségi animátor képzés modulrendszere a következő modulokból áll: magyar társadalom; művészet a settlementben; csoportanimálási modul; közösségi gazdaságfejlesztés, szociális gazdaság, szociális szövetkezet.
A hallgatókkal a gyakorlati munka két helyszínen kezdődött el, Ramocsaházán és Nyíregyháza Huszártelepen. Nyíregyháza Huszártelep egy a városon (vasúton) túli régi, lerobbant laktanyaépületben kialakult gettó, ahonnan a korábbi iskolaépületből a gyerekek az integrált oktatás keretében a város más iskoláiba kerültek. A felszabadult épületet a HUMAN-NET működteti, itt működik a gyermekjóléti szolgálat, a Tanoda, a családsegítő szolgálat és a Roma Kisebbségi Önkormányzat. Ezeken túl 2-3 civil szervezetnek van itt helye.
A gyakorlat keretében a hallgatókkal elkezdtünk megismerkedni a helyi lakosokkal. Kiderült, hogy az ott lakók jó helynek tartják, és szeretnek ott élni. A szülők örülnek annak, hogy gyerekeik az integrált oktatás keretében vegyes közösségekbe kerültek, oldódik a gettóélmény, és tanulmányi eredményeik is javulnak.
Most egy váratlan helyzet nehezítheti az eredeti tervek szerinti továbblépést. Valamelyik nap kaptam egy telefont a Ház vezetőjétől, hogy este 8-kor felhívta a polgármester, és jelezte, hogy másnap reggel 8-ra kimennek a Ház előtt sajtótájékoztatót tartani a görög-katolikus püspökkel. Bár az ott dolgozókat nem hívták meg erre a tájékoztatóra, ők odamentek és így értesültek arról, hogy az egyház elindít az épületben egy elsős elemis évfolyamot, és felszólítják a szülőket, hogy írassák ide át a gyerekeiket.
Ramocsaházáról Peták Péter fog beszámolni.
Peták Péter: Ramocsaháza egy kis falu. Nincs roma-magyar ellentét. Az ismerkedés, felmérés során kiderült, hogy itt már túl vannak egy részvételi tervezési folyamaton, s egy GYEP (Gyermekesély Programot) készülnek elindítani. Megvásároltak egy viszonylag nagyobb családi házat. Itt akarják majd a felújítás, átalakítás után indítani a programot.
A faluban 20% a roma lakosság, de ez is két rétegre oszlik, akik két utcában laknak. Az egyik utcában fizetik a lakásfenntartási számlákat, a másik utcában laknak a nehezebb életkörülmények közt lévők. Ennek az utcának a szélén van a megvásárolt ház. Az emberekben van egy olyan félelem, hogy ezzel az a cél, hogy abból az utcából a faluban lévő egyéb szolgáltató helyekre ne menjenek be.
A házat segítő háznak nevezik, és az ősszel induló programhoz helyi lakosokat választottak vezetőknek. A hallgatók által végzett lakossági személyes beszélgetéses lekérdezés során találtak segítséget felajánló helyi lakosokat, akik szívesen bekapcsolódnak a ház életébe. Egy helyi nyugdíjas tanárnő például korrepetálást vállalna az ide bejáró tanulók körében.
A helyi református pap szervez a gyerekeknek, fiataloknak programokat. Futballmeccset szervezett, és a roma fiatalok kérték, hogy ne vegyes csapatot állítson össze, hanem nekik külön lehessen foci saját csapattal. Nagyon szigorú szabályokat szabtak. A foci előtt közösen imádkoznak, és aki káromkodik, azt először kiállítják, másodszori alkalom esetén eltiltják a csapatból. A fiatalok egyelőre tartják magukat a szabályokhoz, hogy részt tudjanak venni a programon.
A hallgatók között van az a hölgy, aki a segítőház vezetője lesz, valamint két, a helyi családsegítőben dolgozó munkatárs. Ők a képzés után a településen fognak maradni. A családsegítő munkatársai helyi lakosok, a segítőház vezetője környékbeli lakos.
A jegyző a program fenntarthatóságáról nem festett hamis képet. Elmondta, hogy amennyiben a GYEP-nek vége lesz, és ha nem tudnak új pályázati pénzhez jutni, akkor a település nem fogja tudni folytatni a programot.