Kutatási beszámoló a közösségi kapcsolatok igényéről

Kalocsai Janka és Széll Krisztián

Közösségi kapcsolatok igénye – a demokrácia megújításának esélye

Kutatási beszámoló

2011. július 30.

Lejegyezte: Babos Zsuzsanna

Kutatás vezető: Dr. Prof. Utasi Ágnes

Kutatás ideje: 2008-2012

OTKA 673034 MTA PTI

Kiindulópontok: gyengülő társadalmi integráció, bizalomhiányos emberi kapcsolatok.

A posztszocialista országok lakosságához képest a magyarok:

- a demokráciához negatívabb társításokat alkotnak;

- kisebb baráti társaságokkal rendelkeznek;

- kevesebben kötődnek civil szervezetekhez;

Alaphipotézis:

A demokratikus működés kulcselemei: közösségi lét, civil társadalom megléte, társadalmi nyilvánosság. A közösségi részvétel hatására fokozódhat a közéleti döntések iránti érdeklődés és beleszólási hajlandóság.

Kutatási fázisok:

- 26 mélyinterjú különböző tevékenységet végző közösségek vezetőivel, szervezőivel (pl. a korábbi élettörténet – gyermekkori szocializációs hatását mérték);

- 2009 végén kérdőíves felmérés 1051 fővel;

- falukutatás 7 faluban – 3 magyarországi, két vajdasági és két erdélyi faluban.

Motivációk: a közösséghez való tartozás igénye, együtt erősebbek vagyunk, közösen hatékonyan tudunk fellépni pl.: önkormányzatnál, a közös fellépésben erő van, együtt csodákra lehetünk képesek, nem élek hiába, csinálok valami jót, ami másoknak is jó.

Először mindig pesszimisták voltak a megkérdezettek, de aztán kijött a lehetőségek válasza.

A civilségről: a civil társadalom civil szervezetek nélkül csak névleges demokrácia lehet. Azt jelenti a civilség, hogy az emberek elkezdenek beszélgetni egymással. Ennek következtében elkezdenek mozgolódni, történik valami.

Kvantitatív felmérés: 7 kérdés

1 blokk: közösségi aktivitás;

2 blokk: internet és közösségi kapcsolatok;

3 blokk: szolidáris kapcsolatok felmérése (kihez fordul, ha segítséget szeretne kérni), bizalom a helyi intézményekben, társasági élet (hova szoktak járni), közösségi kötelékek, mik azok a célok, amikért részt vennének civil szervezetek munkájában.

Gondolatok az ábrák alapján:

A visszahúzódó szülők évente 1-2 alkalommal mennek közösségbe.

Akik jelenleg nagyon intenzív kapcsolattartók, azok szüleinek 68 százaléka is intenzív kapcsolattartó volt. Hasonló köztük a közösségre való igény.

Az emberek közösségi kapcsolatainak típusai: családi, segítő baráti, ill. civil kapcsolatok.

A megkérdezettek ötödének egyáltalán nincs közössége. 29%-nak volt civil közössége. Kizárólag civil közössége csak 3 %-nak volt, akik idősek és vallási közösségük van. 71% egyáltalán nem vesz részt civil közösségben.

Milyen jellemzőkkel rendelkeznek, akik civil közösségekben vesznek részt? Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál több civil szervezetben vesz részt. Az elégedettségi listán is magasabb helyre teszik magukat, nagyobb a közösségük, és jobban is blogolnak. Vallási és sport közösségekben vesznek részt a legtöbben.

Motivációk: csoportos motivációk, majd az individualizált célok motiválják a részvételüket.

Akik már csatlakoztak civil szervezetekhez, azok könnyebben segítenek saját településük közösségén.

Mennyire okoz örömet a közéleti tevékenység?

Mennyire érzik azt, hogy tudják befolyásolni a helyi országos döntéseket?

A kapcsolatoknak helyi szinten nagyon nagy szerepe volt, országosan pedig a kenő pénznek volt nagyobb szerepe a befolyásolásban.

Kétharmad úgy gondolja, hogy nem tudja befolyásolni a döntéseket.

A civil közösségben való részvétel növeli a befolyásolásban való részvétel igényét, pl. aláírna felhívást, petíciót.

A civil közösségi részvétel milyen befolyással járhat a közösségi akciókban? Aktívabban vesz részt.

Érdekérvényesítési attitűd: 38% inkább közérdekből cselekvő, 32% inkább önérdekből. Akik közérdekből cselekszenek, azok részt vesznek civil szervezetekben.

Más kutatások eredményei szerint a magyarok 1985-93 között még pozitívan gondoltak a demokráciára, de ez a tendencia átfordult, és folyamatosan növekedett azok aránya, akik úgy érzik, hogy semmilyen befolyásuk nincs a döntésekre.

Attitűd-csoportok: (Mennyire hisz a demokratikus befolyásolási eszközökben? Mennyire bízik a demokrácia intézményrendszerében?)

Teljesen kiábrándultak csoportja (26%): nem hisznek egyik eszközben sem, kevésbé érdekli őket a demokrácia, elégedetlenek az életükkel.

Pozitív demokrácia képpel rendelkezők csoportja

Bizalmatlanok csoport

Megkerülők csoportja

A pozitív demokráciaképpel rendelkezők csoportjában volt a legmagasabb azok aránya, akik jobban részt vesznek aláírásgyűjtésben.

Hozzászólások, válaszok:

A gyermekkori közösségi minta nagyon fontos és befolyásoló dolog.

Az aktivizáló egyén egy településen nagyon fontos, nélküle nem működnek a dolgok, neki kell bevonnia az embereket.

Érdekeltté kell tenni az embereket abban, hogy megmozduljanak. Ha csinálunk valamit, akkor annak legyen eredménye, mert különben ismét apátiába esnek. A helyi kis körök nagyon fontosak (a szabadság kis körei).

73% azt mondta, hogy szót emelne mások érdekeiért.

A Mennyire érzi úgy, hogy befolyása van a döntésekre kérdés kapcsán voltak olyan kistelepülési képviselők, akik maguk sem érezték úgy, hogy befolyással vannak a döntésekre, mert nem kapnak visszacsatolást saját véleményükről.

Akik nélkülözések között élnek, azok egyetlen civil szervezet életében sem vesznek részt. Minél jobb anyagi helyzettel rendelkezik valaki, annál inkább jellemző rá a civil szervezeti részvétel.

A kapcsolódó kötet (Utasi Ágnes: Közélet és demokrácia) letölthető az internetről.

Hozzászólások lezárva.