Nyári Egyetem 2012 Kunbábony

Miből lesz a cserebogár Zalában? – tehetséges fiatalok településükért, térségükért és viszont

Műhelybeszélgetés, vezeti: Herpainé Márkus Ágnes (Társadalmi Összetartozásért Alapítvány), meghívott résztvevők: Guitprechtné Molnár Erzsébet, ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás,

Zsuppán József polgármester, Zalabér

2011. július 28.

Lejegyezte: Varbai Mariann

Mi történt az elmúlt 19 évben fiatalokkal együtt a térségben?

• 1992-től települési, majd 1993-tól térségi gyermekönkormányzatok.
• Gyerekdemokrácia programok 1993-tól 1999-ig: gyerekek-fiatalok által szervezett gyereknapok, kézműves programok, túra-útvonal festések, közösségi tervezés a térség turizmus fejlesztésébe kapcsolódóan, jövőtervezéssel, fiataloknak, stb.
• Gyerekekre irányuló közösségi programokra alapozott közszolgáltatás-fejlesztés: térségi gyerekjóléti, majd családsegítő szolgálat kialakítása (1998, máig működő rendszer).
• Hazatérők program (CELODIN, ZalA-KAR) 2005 – térségi humánkapacitás-fejlesztés: diplomás fiatalok „hazacsábítása” „divatos munkákra” (projektmunka, pályázatírás).
• Zalai Hazatérők Egyesülete – 2006. A térségbe visszatelepült fiatalok civil szervezete
• Hazatérők Egyesülete: ifjúsági programok (információs pont, gyerektáborok, kulturális rendezvények, tehetségkutatás, tehetségfejlesztés mentorok segítségével) 2008-tól.
• Közben folyamatosan alakulnak civil szervezetek, különféle helyi fejlesztések zajlanak. Például megalakul a ZalabÉrték Egyesület, elnöke Zsuppán József.
• Őt, az első térségi gyerekpolgármestert Zalabér polgármesternek választja 2010-ben. A Hazatérők közül több aspiráns és végül valódi helyi önkormányzati képviselő.
• 2011 – párhuzamosan, egyre inkább egymás mellett több gyerektábor, ifjúsági program, helyi fejlesztés zajlik a térségben.

Hogyan, milyen módszerekkel és milyen szakmai fejlesztők segítik ezeket a folyamatokat?

1993-1998:

• külső közösségfejlesztő, fiatalok, külsős egyetemista és helyi pedagógus, egyéb önkéntesek –belső és külső erőforrások együttesen indítják el a folyamatokat;
• a pénzügyi források minimálisak, fontos a helyi adottságok (tornatermek, adományozó és segítő szándékú vállalkozók, családok, stb.) kiaknázása.

1998-2002:

• külső és belső erőforrások integrálásától elmozdulás a belső humán erőforrásokra és külső pénzügyi támogatásokra építő működésmód felé;
• alapvetően a helyi szakemberekre építő intézményesülés és professzionalizálódás; (gyerekjóléti szolgálat) – zömében ugyanazon szakemberekre alapozva, de más szerepben;
• jelentős pályázatok források, pénzügyi lehetőségek bővülése, saját helyiségek, stb.;
• a közösségi és önkéntes lendület kissé lecseng.

2002-2005:

• belső erők mozgása, főként humánerő-forrásokra építkező szakasz;
• helyi kezdeményezések, fejlesztések, néhány új és már eddig is működő civil csoport kisebb programokban (falunap, stb.) aktív.

2005-2007:

• külső pénzügyi és belső humán erőkre építő időszak;
• jelentős pénzügyi támogatás, nagy projekt segítségével képzés, munkalehetőség a fiataloknak;
• a szemléletmód és a valós társadalmi célok szem előtt tartása segíti a megfelelő klíma kialakítását egy új térségi, közel homogén ifjúsági csoport formalizálódására.

2006- 2010:

• állandósul a külső pénzügyi támogatással belső erőkre építő fejlődés – inkább intézményesülési, mint közösség- vagy társadalomfejlesztési fázis;
• pályázatok, sok projekt egymás után, szervezeti építkezés (pl. Beke Marciék segítségével);
• a fiatalok egyesülete professzionális szolgáltató szervezetté válik;
• a projektek során sokfelé szerteágazó szakmai tevékenységek, szolgáltatások, a gyerekek és fiatalok széles körét elérő, nekik szerveződő programok.

2010:

• a projektek között: újraépíteni a gyerekek, fiatalok öntevékenységére építő közösségi aktivitást:

◦ helyi értékek felismerését és megélését segítő gyerektábor 2010 nyarán (TÖA, ZalabÉrték);

◦ tehetségsegítés mentorrendszerének kialakítása (TÖA módszertan, sok önkéntes);

• új helyzetek, új szerepek: néhányan a közösségeket alkotó aktív fiatalok közül döntéshozókká válnak;
• helyi szinteken a fiatalok, gyerekek válogathatnak programok közül, de saját öntevékenységük terei hiányoznak.

2011.

• vannak minták a fiatalok körében, de a cselekvési mezők szűkösek;
• önálló életet élnek a régebben indult civil szervezetek egymástól jól megkülönböztethető programjai (CELODIN, HIA, Hazatérők, stb.);
• itt tartunk…

Ki kicsoda… ebben a történetben?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Az első, türjei gyerekönkormányzat kezdeményezője, akkor Türje polgármestere, több civil szervezet kezdeményezője, vezetője, a térségi gyerek és ifjúsági programok kiötlője, befogadója, támogatója, fejlesztője, jelenleg térségi társulás munkaszervezetének vezetője.

Zsuppán József

Az első térségi gyerekönkormányzat polgármestere, települési és térségi civil kezdeményezések elindítója, aktív tagja, a gyerek és ifjúsági programok önkéntese, segítője, a ZalabÉrték Egyesület alapító elnöke, jelenleg Zalabér polgármestere.

Herpainé Márkus Ágnes

Az első térségi gyerekdemokrácia programok szakmai tervezője, fejlesztője, segítője, a közösségi kezdeményezéseken alapuló humán közszolgáltató rendszerek megtervezője, szakmai vezetője, majd külső fejlesztő, jelenleg a ZalA-KAR és a Zalabéri Önkormányzat önkéntese.

Kérdések:

• Melyek a meghatározó élményeid?
• Mik kellenek ahhoz, hogy ilyen jó „spirálok” beinduljanak?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Eredeti szakmám népművelő, könyvtáros. Rám odafigyeltek fiatalkoromban, magam is megtettem mindent, hogy a fiatalokra figyeljek.

A térségfejlesztő társulás programjának célja a térségi diplomás fiatalok számára képzési program biztosítása. Van egy olyan fejlesztési folyamat, melynek a foglalkoztatás, a vidékfejlesztés, a fiatalok állnak a középpontjában.

Nagy eredménynek tartom, hogy a térségben 7 civil szervezet jött létre a kezünk nyomán az elmúlt tizennyolc évben, melyeknek több alkalmazottja van, és többmilliós projekteket, beruházásokat bonyolítanak le.

Kell egy helyi csapat, egy ember, aki összefogja a folyamatokat. Sokszor tudjuk, mit kell csinálni, de nem biztos, hogy nekünk kell kimondani, néha külsősnek kell ezt megtenni. Ma is dolgozunk külső szakemberekkel előadások, képzések, műhelybeszélgetések kapcsán.

Rendszeresen tartunk beszélgető köröket. Fontos, hogy a beszélgetések lebonyolításánál polgármester, civil szervezetek, fiatalok, stb. eljöjjenek, meghallgassák egymást.

A 20 év alatt elért eredmények közül leginkább a Hazatérés programra vagyok büszke. Munkanélkülieket képeztünk, közülük 10 főt kiválasztottunk, 9-en ma is ott dolgoznak: Leader program munkaszervezet vezető, munkaügyi központ vezető, helyi terméket népszerűsítő civil szervezet munkatársa, környezetvédő programokban gyerekekkel foglalkozó, stb. Ők viszik tovább ezeket a folyamatokat.

Kérdések:

• Mit tehetnél azért, hogy az utódlásban is legyenek ilyen lehetőségek?
• Az akkori elképzeléseid és a jelenlegi tapasztalataid mennyire esnek egybe?

Zsuppán József

Olyan a polgármesterkedés, mint a foci, mindenki ért hozzá…

Korábban vendéglátó üzem vezetője voltam, burgonyatermeléssel foglalkoztam. Erzsitől és Ágitól lestem el mindent. Mostanában minden estém egyeztetésekkel zajlik, megvan az előnye, bár fárasztó.

Nehéz az önkormányzat helyzete, rossz a pénzügyi helyzet, csapatra van szükség. Zalabérben össze tudtunk hozni egy csapatot, de sok szakember hiányzik. A választási kampány során elmondtam, amit nem tudok, ahhoz segítséget kérek, ezt betartom. Megválasztásomkor a korábbi polgármester támogatását élveztem, ma ő az alpolgármester, most nincs közöttünk megegyezés. A civil szervezetekkel jó viszonya volt az előző vezetésnek is, most is jó a kapcsolat. Megtalálható egy film rólunk a Youtube-on, mely a civilséggel, az önkéntességgel kapcsolatos (Köz(ös)ségek közösen).

Az egyik önkormányzati épületben helyiséget kapnak civil szervezetek, ahol programokat szerveznek a srácoknak, a hazatérők jövő tervező műhelye kap helyet.

Utalva a címre, a cserebogár életciklusa két év. Hogyan érzem magam polgármesterként? Annyit csak kihúzok én is.

Kérdés:

• Honnan tudjátok 5-10 évre előre, hogy mibe kell belefogni, mi a titka, hogy elébe mentek a dolgoknak?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Tőlem messze áll, hogy tudományos megközelítést tegyek. Az életem második cikke úgy jelent meg, hogy Márkus Ági tanulóként jött hozzánk, munkája nagy figyelmet kapott, beszélgetésre kért fel, amit leírt. Szeretek másokkal beszélni, rájuk figyelni. Nem mehet tovább úgy az ember, hogy nem beszél a körülötte élőkkel, és hogy ne vigye magával őket, hogy ne maradjon egyedül. Vannak tanulságok az életemben, rájövök, hogy ez is, az is kellett. Két ciklusban voltam polgármester, nem éltem meg traumaként hogy elvesztettem. Sok okos ember van körülöttem, akik ötleteket adnak. Ma már tudom, hogy az egyik embert erre, a másikat arra lehet megkérni. Ma sok energiámat elveszi, hogy ugyan felnőtt rengeteg kezdeményezés, jó ügy a maguk területén szakemberré vált fiatalokkal, de vannak konfliktushelyzetek. Ha nem kezeljük ezeket, kioltják egymást. Erre igyekszem figyelni. Magas azoknak a száma, akikre aggodalommal figyelek, most pl. az elszegényedett emberekre. Vannak ötleteink, de még nem kezdtünk hozzá a megvalósításhoz (önfenntartó gazdálkodás). Amit máshol hallunk nem másoljuk, hanem saját képünkre alakítjuk bizonyos elemeit, a helyi termék elemeit elsők között írtuk le. A rendezvényeinken csak helyi terméket lehet találni, felépült a helyi termék ház, hálózat működik. Kellenek a külső segítségek, de fontosak a helyi szereplők a helyi feltételek kialakításában. A zalai falvakért egyesület elnöke is vagyok. Tavasztól beszélünk róla, hogy ősztől olyan önképzőkört, műhelyt indítunk, ahol adott témában beszélgetéseket folytatunk. Nem szabad csak pályázatokra várni, e-mailen kiküldhető meghívó, leülünk és átbeszéljük, hogyan alakul át az önkormányzati rendszer, stb. Át kell értékelni mindent, különben a saját halálunk.

Herpainé Márkus Ágnes

Erzsike, az a fajta figyelem, amivel a helyi embereket és folyamatokat figyeled, a nyitottság, az együttműködés, a külső segítség elfogadása és beillesztése, mutatja a térséget különlegesnek. Sok éven keresztül fura volt, ha korábban polgármesterként közösségi civil folyamatokról, közösségfejlesztésről beszéltél.

• Zsupi, hogyan működtök? Ilyen méretű településeken nem lehetnek bizottságok.

Zsuppán József

Azokat, akik indultak a választásokon meghívtam egy beszélgetésre, ez kb. 18-20 fő. Végül összeállt egy 10 fős mag, akik folyamatosan részt vettek. 4 fő képviselő, a polgármester helyettes és a polgármester van a képviselőtestületben. 2 munkacsoport alakult egy szociális-humán, egy infrastruktúrafejlesztési, melyek másfél-két havonta összeülnek.

A ZalabÉrték Egyesület munkájában nem csak az egyesületi tagok, hanem külsősök is részt vesznek az üléseken.

• Melyek a meghatározó élményeid?

Korábban a ZalA-KAR-hoz kerülve terület- és vidékfejlesztési menedzser voltam, a közművelődési kolléga megpályázta a Közkincs pályázatot. A program keretében általános iskolásoknak legendákat, a helyi település értékeit kellett gyűjteni,” látó” utat szervezni. Be kellett mutatniuk egymásnak egy buszkiránduláson az értékeiket, magam is velük tartottam. Az egyik srác mondja a másiknak, téged hallottalak, én viszont téged nem, mondja a másik. Honnan jöttél?– kérdi. Döbröcé

Miből lesz a cserebogár Zalában? – tehetséges fiatalok településükért, térségükért és viszont

Műhelybeszélgetés, vezeti: Herpainé Márkus Ágnes (Társadalmi Összetartozásért Alapítvány), meghívott résztvevők: Guitprechtné Molnár Erzsébet, ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás,

Zsuppán József polgármester, Zalabér

2011. július 28.

Lejegyezte: Varbai Mariann

Mi történt az elmúlt 19 évben fiatalokkal együtt a térségben?

• 1992-től települési, majd 1993-tól térségi gyermekönkormányzatok.
• Gyerekdemokrácia programok 1993-tól 1999-ig: gyerekek-fiatalok által szervezett gyereknapok, kézműves programok, túra-útvonal festések, közösségi tervezés a térség turizmus fejlesztésébe kapcsolódóan, jövőtervezéssel, fiataloknak, stb.
• Gyerekekre irányuló közösségi programokra alapozott közszolgáltatás-fejlesztés: térségi gyerekjóléti, majd családsegítő szolgálat kialakítása (1998, máig működő rendszer).
• Hazatérők program (CELODIN, ZalA-KAR) 2005 – térségi humánkapacitás-fejlesztés: diplomás fiatalok „hazacsábítása” „divatos munkákra” (projektmunka, pályázatírás).
• Zalai Hazatérők Egyesülete – 2006. A térségbe visszatelepült fiatalok civil szervezete
• Hazatérők Egyesülete: ifjúsági programok (információs pont, gyerektáborok, kulturális rendezvények, tehetségkutatás, tehetségfejlesztés mentorok segítségével) 2008-tól.
• Közben folyamatosan alakulnak civil szervezetek, különféle helyi fejlesztések zajlanak. Például megalakul a ZalabÉrték Egyesület, elnöke Zsuppán József.
• Őt, az első térségi gyerekpolgármestert Zalabér polgármesternek választja 2010-ben. A Hazatérők közül több aspiráns és végül valódi helyi önkormányzati képviselő.
• 2011 – párhuzamosan, egyre inkább egymás mellett több gyerektábor, ifjúsági program, helyi fejlesztés zajlik a térségben.

Hogyan, milyen módszerekkel és milyen szakmai fejlesztők segítik ezeket a folyamatokat?

1993-1998:

• külső közösségfejlesztő, fiatalok, külsős egyetemista és helyi pedagógus, egyéb önkéntesek –belső és külső erőforrások együttesen indítják el a folyamatokat;
• a pénzügyi források minimálisak, fontos a helyi adottságok (tornatermek, adományozó és segítő szándékú vállalkozók, családok, stb.) kiaknázása.

1998-2002:

• külső és belső erőforrások integrálásától elmozdulás a belső humán erőforrásokra és külső pénzügyi támogatásokra építő működésmód felé;
• alapvetően a helyi szakemberekre építő intézményesülés és professzionalizálódás; (gyerekjóléti szolgálat) – zömében ugyanazon szakemberekre alapozva, de más szerepben;
• jelentős pályázatok források, pénzügyi lehetőségek bővülése, saját helyiségek, stb.;
• a közösségi és önkéntes lendület kissé lecseng.

2002-2005:

• belső erők mozgása, főként humánerő-forrásokra építkező szakasz;
• helyi kezdeményezések, fejlesztések, néhány új és már eddig is működő civil csoport kisebb programokban (falunap, stb.) aktív.

2005-2007:

• külső pénzügyi és belső humán erőkre építő időszak;
• jelentős pénzügyi támogatás, nagy projekt segítségével képzés, munkalehetőség a fiataloknak;
• a szemléletmód és a valós társadalmi célok szem előtt tartása segíti a megfelelő klíma kialakítását egy új térségi, közel homogén ifjúsági csoport formalizálódására.

2006- 2010:

• állandósul a külső pénzügyi támogatással belső erőkre építő fejlődés – inkább intézményesülési, mint közösség- vagy társadalomfejlesztési fázis;
• pályázatok, sok projekt egymás után, szervezeti építkezés (pl. Beke Marciék segítségével);
• a fiatalok egyesülete professzionális szolgáltató szervezetté válik;
• a projektek során sokfelé szerteágazó szakmai tevékenységek, szolgáltatások, a gyerekek és fiatalok széles körét elérő, nekik szerveződő programok.

2010:

• a projektek között: újraépíteni a gyerekek, fiatalok öntevékenységére építő közösségi aktivitást:

◦   helyi értékek felismerését és megélését segítő gyerektábor 2010 nyarán (TÖA, ZalabÉrték);

◦   tehetségsegítés mentorrendszerének kialakítása (TÖA módszertan, sok önkéntes);

• új helyzetek, új szerepek: néhányan a közösségeket alkotó aktív fiatalok közül döntéshozókká válnak;
• helyi szinteken a fiatalok, gyerekek válogathatnak programok közül, de saját öntevékenységük terei hiányoznak.

2011.

• vannak minták a fiatalok körében, de a cselekvési mezők szűkösek;
• önálló életet élnek a régebben indult civil szervezetek egymástól jól megkülönböztethető programjai (CELODIN, HIA, Hazatérők, stb.);
• itt tartunk…

Ki kicsoda… ebben a történetben?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Az első, türjei gyerekönkormányzat kezdeményezője, akkor Türje polgármestere, több civil szervezet kezdeményezője, vezetője, a térségi gyerek és ifjúsági programok kiötlője, befogadója, támogatója, fejlesztője, jelenleg térségi társulás munkaszervezetének vezetője.

Zsuppán József

Az első térségi gyerekönkormányzat polgármestere, települési és térségi civil kezdeményezések elindítója, aktív tagja, a gyerek és ifjúsági programok önkéntese, segítője, a ZalabÉrték Egyesület alapító elnöke, jelenleg Zalabér polgármestere.

Herpainé Márkus Ágnes

Az első térségi gyerekdemokrácia programok szakmai tervezője, fejlesztője, segítője, a közösségi kezdeményezéseken alapuló humán közszolgáltató rendszerek megtervezője, szakmai vezetője, majd külső fejlesztő, jelenleg a ZalA-KAR és a Zalabéri Önkormányzat önkéntese.

Kérdések:

• Melyek a meghatározó élményeid?
• Mik kellenek ahhoz, hogy ilyen jó „spirálok” beinduljanak?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Eredeti szakmám népművelő, könyvtáros. Rám odafigyeltek fiatalkoromban, magam is megtettem mindent, hogy a fiatalokra figyeljek.

A térségfejlesztő társulás programjának célja a térségi diplomás fiatalok számára képzési program biztosítása. Van egy olyan fejlesztési folyamat, melynek a foglalkoztatás, a vidékfejlesztés, a fiatalok állnak a középpontjában.

Nagy eredménynek tartom, hogy a térségben 7 civil szervezet jött létre a kezünk nyomán az elmúlt tizennyolc évben, melyeknek több alkalmazottja van, és többmilliós projekteket, beruházásokat bonyolítanak le.

Kell egy helyi csapat, egy ember, aki összefogja a folyamatokat. Sokszor tudjuk, mit kell csinálni, de nem biztos, hogy nekünk kell kimondani, néha külsősnek kell ezt megtenni. Ma is dolgozunk külső szakemberekkel előadások, képzések, műhelybeszélgetések kapcsán.

Rendszeresen tartunk beszélgető köröket. Fontos, hogy a beszélgetések lebonyolításánál polgármester, civil szervezetek, fiatalok, stb. eljöjjenek, meghallgassák egymást.

A 20 év alatt elért eredmények közül leginkább a Hazatérés programra vagyok büszke. Munkanélkülieket képeztünk, közülük 10 főt kiválasztottunk, 9-en ma is ott dolgoznak: Leader program munkaszervezet vezető, munkaügyi központ vezető, helyi terméket népszerűsítő civil szervezet munkatársa, környezetvédő programokban gyerekekkel foglalkozó, stb. Ők viszik tovább ezeket a folyamatokat.

Kérdések:

• Mit tehetnél azért, hogy az utódlásban is legyenek ilyen lehetőségek?
• Az akkori elképzeléseid és a jelenlegi tapasztalataid mennyire esnek egybe?

Zsuppán József

Olyan a polgármesterkedés, mint a foci, mindenki ért hozzá…

Korábban vendéglátó üzem vezetője voltam, burgonyatermeléssel foglalkoztam. Erzsitől és Ágitól lestem el mindent. Mostanában minden estém egyeztetésekkel zajlik, megvan az előnye, bár fárasztó.

Nehéz az önkormányzat helyzete, rossz a pénzügyi helyzet, csapatra van szükség. Zalabérben össze tudtunk hozni egy csapatot, de sok szakember hiányzik. A választási kampány során elmondtam, amit nem tudok, ahhoz segítséget kérek, ezt betartom. Megválasztásomkor a korábbi polgármester támogatását élveztem, ma ő az alpolgármester, most nincs közöttünk megegyezés. A civil szervezetekkel jó viszonya volt az előző vezetésnek is, most is jó a kapcsolat. Megtalálható egy film rólunk a Youtube-on, mely a civilséggel, az önkéntességgel kapcsolatos (Köz(ös)ségek közösen).

Az egyik önkormányzati épületben helyiséget kapnak civil szervezetek, ahol programokat szerveznek a srácoknak, a hazatérők jövő tervező műhelye kap helyet.

Utalva a címre, a cserebogár életciklusa két év. Hogyan érzem magam polgármesterként? Annyit csak kihúzok én is.

Kérdés:

• Honnan tudjátok 5-10 évre előre, hogy mibe kell belefogni, mi a titka, hogy elébe mentek a dolgoknak?

Guitprecthné Molnár Erzsébet

Tőlem messze áll, hogy tudományos megközelítést tegyek. Az életem második cikke úgy jelent meg, hogy Márkus Ági tanulóként jött hozzánk, munkája nagy figyelmet kapott, beszélgetésre kért fel, amit leírt. Szeretek másokkal beszélni, rájuk figyelni. Nem mehet tovább úgy az ember, hogy nem beszél a körülötte élőkkel, és hogy ne vigye magával őket, hogy ne maradjon egyedül. Vannak tanulságok az életemben, rájövök, hogy ez is, az is kellett. Két ciklusban voltam polgármester, nem éltem meg traumaként hogy elvesztettem. Sok okos ember van körülöttem, akik ötleteket adnak. Ma már tudom, hogy az egyik embert erre, a másikat arra lehet megkérni. Ma sok energiámat elveszi, hogy ugyan felnőtt rengeteg kezdeményezés, jó ügy a maguk területén szakemberré vált fiatalokkal, de vannak konfliktushelyzetek. Ha nem kezeljük ezeket, kioltják egymást. Erre igyekszem figyelni. Magas azoknak a száma, akikre aggodalommal figyelek, most pl. az elszegényedett emberekre. Vannak ötleteink, de még nem kezdtünk hozzá a megvalósításhoz (önfenntartó gazdálkodás). Amit máshol hallunk nem másoljuk, hanem saját képünkre alakítjuk bizonyos elemeit, a helyi termék elemeit elsők között írtuk le. A rendezvényeinken csak helyi terméket lehet találni, felépült a helyi termék ház, hálózat működik. Kellenek a külső segítségek, de fontosak a helyi szereplők a helyi feltételek kialakításában. A zalai falvakért egyesület elnöke is vagyok. Tavasztól beszélünk róla, hogy ősztől olyan önképzőkört, műhelyt indítunk, ahol adott témában beszélgetéseket folytatunk. Nem szabad csak pályázatokra várni, e-mailen kiküldhető meghívó, leülünk és átbeszéljük, hogyan alakul át az önkormányzati rendszer, stb. Át kell értékelni mindent, különben a saját halálunk.

Herpainé Márkus Ágnes

Erzsike, az a fajta figyelem, amivel a helyi embereket és folyamatokat figyeled, a nyitottság, az együttműködés, a külső segítség elfogadása és beillesztése, mutatja a térséget különlegesnek. Sok éven keresztül fura volt, ha korábban polgármesterként közösségi civil folyamatokról, közösségfejlesztésről beszéltél.

• Zsupi, hogyan működtök? Ilyen méretű településeken nem lehetnek bizottságok.

Zsuppán József

Azokat, akik indultak a választásokon meghívtam egy beszélgetésre, ez kb. 18-20 fő. Végül összeállt egy 10 fős mag, akik folyamatosan részt vettek. 4 fő képviselő, a polgármester helyettes és a polgármester van a képviselőtestületben. 2 munkacsoport alakult egy szociális-humán, egy infrastruktúrafejlesztési, melyek másfél-két havonta összeülnek.

A ZalabÉrték Egyesület munkájában nem csak az egyesületi tagok, hanem külsősök is részt vesznek az üléseken.

• Melyek a meghatározó élményeid?

Korábban a ZalA-KAR-hoz kerülve terület- és vidékfejlesztési menedzser voltam, a közművelődési kolléga megpályázta a Közkincs pályázatot. A program keretében általános iskolásoknak legendákat, a helyi település értékeit kellett gyűjteni,” látó” utat szervezni. Be kellett mutatniuk egymásnak egy buszkiránduláson az értékeiket, magam is velük tartottam. Az egyik srác mondja a másiknak, téged hallottalak, én viszont téged nem, mondja a másik. Honnan jöttél?– kérdi. Döbröcéről – említette a szomszéd települést. Meglepve mondta a másik, Debrecenből, olyan messziről. Nem a szomszédból – feleli amaz.

Ha annak idején, én nem vettem volna részt az akkori ifjúsági programokban, én sem tudtam volna mi a szomszéd település neve. Ekkor mondtam, hogy csináljunk tábort a gyerekeknek, hogy jobban megismerjék a környéket.

Köszönjük a beszélgetést!

ről – említette a szomszéd települést. Meglepve mondta a másik, Debrecenből, olyan messziről. Nem a szomszédból – feleli amaz.

Ha annak idején, én nem vettem volna részt az akkori ifjúsági programokban, én sem tudtam volna mi a szomszéd település neve. Ekkor mondtam, hogy csináljunk tábort a gyerekeknek, hogy jobban megismerjék a környéket.

Köszönjük a beszélgetést!