Műhelybeszélgetés a családbarát társadalomról

Milyen is a családbarát társadalom?
Holdam Egyesület, Kishonthy-Kardos Rita

Műhelybeszélgetés

2011. július 28.

Vezeti: Sélley Andrea

Lejegyezte: Velenczei Ágnes

Bemutatkozás után felteszik a hallgatóságnak a kérdést, hogy milyennek képzelik a családbarát társadalmat. A többségében nőkből álló résztvevők felhozzák megélt saját családi tapasztalatikat, milyennek szeretnék látni a családbarát társadalmat (elfogadónak, ahol a gyermek léte természetes, nem zavaró stb.), és igényelnék a családbarát munkahelyet, a részmunkaidő lehetőségét, családbarát közintézményeket (pl. családbarát ügyfélszolgálat), valamint megfelelő gyermekellátó intézményrendszer. Felmerül, hogy akkortól ismerik fel az ilyen igényeket a tervezők is, amikor saját gyerekeiknél tesznek szert tapasztalatra.

Elhangzik a kérdés, tudnak-e érvényesülni a családok? Igényli e az állam a családok véleményét? Milyen párbeszéd van a társadalom legkisebb egysége, a család és az állam között? Rita mai magyarországi példákat sorol fel, beszél az igényről, ami a Születés Hete rendezése közben megszületett a nagyjából azonos idejű várandósságukat élő fiatalasszonyok körében.  A köztük kialakuló barátságról, ismeretszerzési és ismeretátadási szándékokról, és hogy ezek köré egyesületet kéne szervezni.

Megkerestek már működő hasonló csoportokat, a gödöllői Regina Alaptványt és a tatabányai Háztűzőrzőket.  Felismerték a női körök megerősítő szerepét. A Születés Hete szervezése közben megvalósult a vágyott ismeretszerzés és -átadás lehetősége, ezt 2007 óta minden évben fontos feladatuknak tartják.

A Születés Hete szervezése során lettek részei a TAVAM Egyesületnek, ami magát női körök ernyőszervezeteként határozza meg. Megalakították saját egyesületüket a Holdam Egyesületet, amiről, tevékenységéről és céljairól egyaránt információk találhatók az oldalukon: http://www.holdam.hu/ .

Megismerték a REGINA programját: A munka helyben-t, ami munkahely-lehetőségeknek a közvetítését szolgálta.

Családbarát munkahely címmel városi rendezvényeken kérdőíveztek, majd szintén a városi rendezvényeken szolgáltatásként kialakították és működtették a szoptatós sátrat.

Hamar megszületett az igény egy saját állandó tér megvalósítására. Sokáig saját lakásaikban fogadták egymást, szervezték a közös programokat. Ez jelentősen megerősítette ugyan a családok közötti bizalmat, azonban erősen behatárolta a bevonható emberek számát.

Rendszeres programjuk a női körben a holdtöltézés, ami a nőiség spirituális megélését, megerősítését segíti.

Részesei lettek már indulásakor a TAVAM-Hálónak, ami kapcsolatok és tapasztalatok megosztását segíti. A Regina meghívására Rita részt vett Szlovákiában egy Anyaközpont konferencián, ahol abban az élményben volt része, hogy otthon van, és olyan női körben, ami a számára a legtermészetesebb. A konferencia résztvevői megismerve az ő vágyaikat és terveiket, azonnal levelet fogalmaztak a miskolci polgármesternek és hetvenen alá is írták, hogy adjon helyiséget egy miskolci anyaközpont megvalósításához.

Majd egy pályázat segítségével Rita részt vett Hollandiában egy tréningen, amit szervezést vállaló nők számára tartottak. A tréningen alkalma nyílt más nemzetek anyaközpontjaival megismerkedni.

Az önkormányzat megszavazott nekik egy kétszintes helyiséget 5 éves használatra. Ezt a helyiséget romos állapotából, a családok maguk kezdték el rendbe hozni, megtervezni, az önkéntes munkákat megszervezni és pénzt szerezni a csak azzal megoldható feladatokra. Az anyaközpont, mint egy gyerek, 9 hónap alatt született meg.

Közben, ahogy nőttek a gyerekek, lejárt a gyes, két fő foglalkoztatását a Holdam Egyesületnél a Munkaügyi Központ támogatta (8, ill. 9 hónapig).

Pályáztak, képzést szerveztek, Ózdon szeptemberben indul Család és hivatás képzésük, amiből reményeik szerint majd kialakul a képzés végére egy közösség Ózdon is.

A Holdamban a férjek kezdetektől támogatták a csoport működését és egyre jobban bevonódtak. Ezekben fiatal családokban már munkamegosztás van a háztartásban és a gyerekek körüli teendőkben is részt vállalnak az apukák.

Akkor érte a sokk a csapatot, amikor a terv megvalósult, elkészült a Holdam udvarként elnevezett közösségi tér, hogy hogyan tovább, milyen módon fogják fenntartani, működtetni, hogyan tudják az eredetileg elképzelt elveiket tartani.

A hely Miskolc belvárosában van a fő utcán van, így a megnyitás után megkörnyékezték őket üzleti érdeklődők, aminek könnyű lett volna a fenntarthatóság érdekében behódolni, de ez az elveik elárulásával járt volna. Segítség volt a működés indulásában, hogy a tagok már a megelőző szívességi helyszíneken elindítottak ingyenes Baba-mama klubot, Szülők klubját, Szoptatós klubot, babahordozós klubot. Ezeket itt is folytatni tudták.

Közösen ki kellett alakítaniuk, hogy milyen módon tudják tartani az ingyenes programok arányát, hogyan tudják önkéntes munkák megszervezésével naponta nyitva tartani azonos időben.

Mi az anyaközpont? Alulról szerveződő, női közösség, napi fix időpontban történő nyitva tartással működtetve, vigyázva arra, hogy ne váljon anyagiassá.

A bemutatkozó szórólapjukban megfogalmazott küldetésükből: „Anyaközpontunk olyan informális, öngondoskodó közösségi tér, ahol az anyák és gyermekeik rendszeresen találkozhatnak.” „Itt, ha kérdéseink merülnek fel, egymáshoz fordulunk bizalommal.” „Célunk, hogy „második otthonként” működjünk, ahová mindenki szívesen tér be, s ahol a családok támogató közösségre lelnek.”

Az egyesülethez való csatlakozásra szigorú beléptetési rendszert alakítottak ki. Féléves önkéntes próbaidőt szabtak arra, hogy a belépni kívánó új tag megismerje, magáévá tegye a közösen kialakított elveket, szokásrendet, ne rombolhassa le ennek hiányában az eddigi eredményeket, elismertséget.

A mag élethelyzetének változásával, a gyermekek növekedésével egymásnak adnak egy abszolút bizalmi légkörben önmaguk kipróbálására, új útjaik elindítására lehetőséget. A tagok kedvezményes áron vehetik igénybe a helyiséget az általuk szervezett programok megtartására, a külsősök ennél magasabb áron.

A beszélgetés során megfogalmazódott, hogy ennek és a működő női körö többségének a tagjai általában középosztálybeli, főiskolát, egyetemet végzett, nyitott, érdeklődő, 30-as éveikben járó fiatal nők, anyák. Keresik az utat a nehéz sorsú, ismerethiánnyal küzdő fiatal anyák bevonására, és így kerültek szóba a környéken is indult roma-anyaközpont képzésen résztvevők, az ő segítésük, esetleges mentorálásuk.

Így kerültek kapcsolatba az idén szeptemberben Szikszón induló anyaközponttal, akiknek játékokat, eszközöket, gyerekruhákat kezdtek gyűjteni. Az Avason egy settlement ház alakításának terveiben szerepel, a házon belül egy anyaközpont lehetőségének a megteremtése.

Hosszú távú terveikbe az apák is bevonódnak, közösen alakítják az Ingyenélők programot, amivel indulásként egy ételközösséget alakítanak ki. Tervük arra vonatkozik, hogy az eredeti magot egyben tartva, a kialakult barátságokra alapozva egy közösségi falut alapítsanak, melyet közösen működtetve igyekeznek majd minél több természetes, egészséges életvezetési megoldást alkalmazni.

Hozzászólások lezárva.