Közösségszervezés – témafelvezetés és nyilvános vita
A beszélgetést vezeti: Giczey Péter, Peták Péter, Varga Máté
2011. július 29.
Lejegyezte: Balogh Flóra
A közösségszervezés olyan téma, ami számunkra is új terület, most tanuljuk. El kellene tudni mondani, hogy mi a közösségszervezés, de 10 éve folyik róla a vita. Ez egy amerikai társadalmi beavatkozásra épülő módszer, kulcsszava a képessé tétel.
Nagyon sok a hasonlóság a közösségfejlesztéssel, sokszor akkora, hogy a kérdésfeltevései kihatnak a közösségfejlesztés eredményeire is.
Előzményei Magyarországon:
amerikai tanulmányút 2010. december elején
Idén Joe Szakos és Chuck Hirt országos turnéja – képzés Kunbábonyban
tanulókör – műhely munka egy évre tervezve, találkozó havonta
Sokféle megfogalmazás létezik.
Egy lehetséges definíció: a közösségszervezés a hatalomépítés/átruházás folyamata, ahol egy adott csoport/közösség bevonódik saját problémái megoldásába.
Tehát:
- megosztják/feltérképezik a problémákat és megoldási lehetőségeket;
- azonosítják a struktúrákat és a szereplőket, akik ezeket a megoldásokat lehetővé tudják tenni;
- célszemélyeket választanak, akikkel tárgyalásos úton, vagy nyomásgyakorlással/konfrontációval eljuthatnak a kijelölt célig;
- olyan szervezetet építenek, amely a közösség demokratikus ellenőrzése alatt áll, és képes a további problémák megoldását segítő, illetve a közösség akaratát és erejét/hatalmát megtestesítő kapacitások fejlesztésére.
Központi fogalom a hatalom: hatalmat kell adni az embereknek, hogy nyomást tudjanak gyakorolni a döntéshozókra. Ki az, aki a legalsóbb szinten meghozza azt a döntést, amit el szeretnénk érni, őt kell megnyerni, rá kell nyomást gyakorolni. Ez nem működhet egy erős szervezeti struktúra nélkül, a közösségszervezés egyik legfontosabb feladata a szervezet építése.
Amerikai modell (4 stratégia párhuzamos működ(tet)ése): közösségfejlesztés, közösségszervezés, szolgáltatások, érdekképviselet.
Peták Péter:
Érdemes összehasonlítani a közösségfejlesztés és közösségszervezés hasonlóságait és különbségeit.
Különbségek a két szakma között:
A közösségszervezésben abszolút cél a tömegszervezet létrehozása. Tagságra építés, tagság növelése.
Alapvetően harci megközelítésű, mivel hatalommal ruház fel egy csoportot, hogy egy hiány betöltésére cselekvést szervezzen, döntést kényszerítsen ki.
Negatív érzelmek erőforrásként való használása, düh, harag kiengedése.
Miért újdonság a közösségszervezés nálunk? Nem tudjuk azt mondani, hogy mi ezt már használjuk?
Nálunk vannak példák társadalmi akciókra, de ügyközpontú megközelítésben. Itt a szervezet (egyáltalán) nem hangsúlyos. A közösségszervezésben az ügy csak apropó, a szervezet megerősítésén keresztül képeznek hatalmi szereplőt azokból, akiket sérelem ért.
Kérdések:
Aktuális-e Magyarországon? Kell-e ilyen? Van-e létjogosultsága?
Pl. a 4K is Alinsky-ra hivatkozik a honlapján, működésében/tevékenységeimben mégsem közösségszervezést csinálnak. Jelen társadalmi helyzetben legalább két dolog van, ami indokolttá tehetné a közösségszervezést: egyrészt a rendszerváltozást a legtöbben elszenvedték és nem vehettek részt aktívan ebben a folyamatban, másrészt egyre több a kirekesztett, s széles tömegek élnek nélkülözésben.
Péterfi Ferenc:
Az a benyomásom, hogy sokkal több a mentalitás/társadalmi különbségek adta eltérés, mintsem hogy ez adaptálható lenne nálunk. Ennek ellenére vannak eszközei, amiket érdemes lenne nekünk is alkalmazni.
A web2 szerepe tagadhatatlan, hatalmas mozgósításra képes, de kérdés, hogy megfelelő fel/kiépítettségű szervezet hiányában kaphat-e ekkora hangsúlyt (egyiptomi példa)?
Varga Máté:
A Facebookon szerveződő dolgok a Non-violent action kategóriájába tartoznak (Egyiptom, spanyol „forradalom”).
Giczey Péter: mi lehet a terepe a közösségszervezésnek ma Magyarországon?
Márkus Ági: A közösségszervezés radikális, kiindulópontja az az alaptétel, hogy a piaci szereplők a gazdasági hatalmat, a politika szereplői a politikai hatalmat birtokolják. Azokat a közösségi és társ-i együttműködéseket, amikről álmodunk, nem birtokoljuk. Akik a saját érdekeiket akarják képviselni, egy eszközt tudnak használni, a tömeg hatalmát. Számtalan kezdeményezést nyom el a politikai és gazdasági érdek. Ma nincsenek működő, széleskörű társadalmi mozgalmak. Muszáj lenne a közösségszervezés eszközeit használni.
Szeder-Kummer Mari: Nekem erről az egészről a szakszervezetek jutnak eszembe. Nagyon hasonló a működés/felépítés/lehetőségek.
Vercseg Ilika: A mélyszegénységben élő országrészek „öntudatra ébredése” egy hosszú folyamat, felismerni a kiszolgáltatottságukat, elismerni, hogy nincs más út, érdemes kockáztatni. Ebben a közösségszervezés módszer lehetne. Egyszerűbb, más lehetőségeket kínál.
Amíg a jobboldal radikalizmusa egy másik csoport ellen irányul, addig itt egy csoport a saját maga védelmében lép fel.
Péterfi Feri: Képződnek csoportok, akik cselekvőképtelenek, muszáj cselekedni, és emberi jóérzés szerint cselekedni.
Giczey: Jó közösség – rossz közösség ellentétpárja. A gyöngyöspatai példában a radikális jobboldali szereplők vélt hiedelmeket váltottak konkrét cselekvésre.
Bardóczi Sándor: A szélsőjobb használja ma ezeket az eszközöket. A kurucinfót külföldi szerverről működtetik, külföldi állampolgárok pénzéből. A Jobbik tűnik annak, aki jól ismeri ezt a módszert.
Mészáros Zsuzsa: Aki fejlesztő, képes-e arra a feladatra, megfelel -e azoknak a kívánalmaknak, amiket ez a módszer feltételez.
Márkus Ági : Társadalmi bűnbakképzés – ez zajlik ma a kiszolgáltatottak, romák esetében. Mi az a probléma, ki az az ember, aki egy specifikus területért felel, akit meg kell találni ahhoz, hogy elérjük, amiket akarunk.
Varga Máté: Szakosék könyve: We make change. Hogyan lehet országos szervezetet építeni? Pontosan mire? Mi mozgósítja az embereket? Van, ami miatt bármikor utcára megyünk. Majd’ egy évig álltak az emberek a Parlament előtt. Máté felajánlása: lehet még csatlakozni a műhelyhez, ha van, aki egy éven át elköteleződne.
Giczey Péter összefoglalása:
A közösségszervezés a hatalom nélküliek felruházása hatalommal, érdekérvényesítés. Az okokat akarja megragadni, megszüntetni. Az egri Béke-telep példája: az ott élő romák képessé tétele arra, hogy a saját ügyeikben eljárjanak.