Vendég: Dr. Szőke Judit
A Polgár Alapítványról:
Az alapítványt Polgár András hozta létre, aki a vagyona egy részét szeretné társadalmi célokra visszaforgatni.
1 milliárd Ft-ot roma programokra, és 1 milliárd Ft-ot művészeti programokra szán. Mivel üzletember hozta létre az alapítványt, s sok üzletember dolgozik az alapítványnál, ezért egészen másképp gondolkodnak a társadalmi hasznosságról is. Nincsenek kliséik, mások a sikerkritériumaik, és nyitottak.
Polgár András van, hogy napi szinten 5-6 órát foglalkozik ezekkel a programokkal, amellett, hogy viszi az üzletét.
Mit gondolunk a cigányokról?
Kik ők? Ezen kérdés tisztázása után lehet stratégiát építeni.
Tehát: a cigányok erősségeire szeretnénk építeni, ami egy önmegerősítő folyamatot indít el. Adományozással nem foglalkozunk. Ki szeretnénk őket mozdítani a támogatott helyzetből, ezért a saját leleményességük mellett nekünk is nagyon ügyesnek kell lennünk, hogy ebből kimozgassuk őket. Az igrici program, és a Kiú program is erre a célunkra épül. (A Kiút program a „szegények bankja” szót viseli most, de ez egy nonprofit rt. Az emberek hitelt kapnak, hogy egyéni vállalkozóként induljanak neki az önfoglalkoztatásnak.) megemlítendő még egy futó programunk: amiben a gyerekek körében egy tehetségmentési programot indítottunk, amiben a foci a fő erősség.
„Igrici uborka” ( – google: kis film megtekinthető)
Mezőcsáton volt egy részvételi alapú kutatás, ami egy fejlesztő programban folytatódott, és ezen a kutatáson alapulva ugyanezen kistérségben a romák körében is készült egy ilyen felmérés. Interjúk segítségével 5 településen kijöttek azok a lehetőségek, amik a romák foglalkoztatását célozza.
Az EU-s forrásokkal szemben nem gondoljuk, hogy őket képezni kell, hanem azt, hogy nekik dolgozni kell.
Igriciben az jött ki, hogy a mezőgazdaságban látnak kiutat. Tiszakesziben egy térkőüzemet, máshol a gyógynövényeket látják lehetőségnek.
Igrici: nincsen a romáknak földjük, mindig napszámba jártak, és senki nem gondolta, hogy ők maguknak is dolgozhatnak, nemcsak másnak. A helyi cigány közösség vezetője sem gondolkodott azon, hogy a többi cigánynak adjon munkát. Ő, aki értett a mezőgazdasághoz, és abban is dolgozik, neki sem állt össze, hogy lehetne gondolkodni egy helyi kis szövetkezetben. Az embereknek nem voltak szerszámaik, és nem akartak lemondani a biztos, rendszeres segélyről, egy bizonytalanért.
A közös gondolkodásban tudtunk segíteni, ezt meg kellett alapozni az alapítványnak. És a szegény emberek türelmetlenek. Nekünk konkrétan valamit mutatni kellett ahhoz, hogy bekapcsolódjanak, elkezdjenek ebben mozogni.
Elvárás volt az alapítványnál is, hogy ne osztogassuk szét a pénzt, hanem sokszorozzuk meg, és jól használjuk. Eredeti tervünk az volt, hogy az LHH-s programokkal megtámogatjuk az elkezdett folyamatokat. Annak ellenére, hogy a romáknak beindultak már ezek a programjai, nem sikerült belobbizni a projektcsomagokba. A települések polgármesterei nem láttak fantáziát a szövetkezetfejlesztésben, hiába volt ez alaposan kidolgozva. Nekik infrastruktúra fejlesztéses elképzelései voltak.
Ettől az igrici cigányok teljesen csalódottakká váltak, és elfáradtak. Hitüket vesztették, hogy ha az LHH-s rendszerben sem nyertek, akkor az EU-s forrásokat sem sikerül majd, s nem is sikerült.
Nagy gondolkodás után, az a döntés született, hogy vegyen az alapítvány a cigányoknak földet, és azon majd tudnak uborkát termeszteni. Kamatmentesen kaptak hitelt úgy, hogy a civil szervezetek mögött mi áltunk garanciaként. Mivel így már kialakult hitelprogramunk volt, adtunk a földekre is hitelt, és szakembert biztosítottunk. Mészáros Zsuzsa szövetkezetfejlesztő segítségével megalakítottuk a szövetkezetet, hogy saját maguk tudják értékesíteni az uborkát.
Cél, hogy a napszámosságból átváltsanak tudatosan, lassan a szövetkezeti, felelősségvállalás szerepkörbe.
A földek árát nagyon felverték azért, mert nem akarták cigány embereknek eladni. 5 hektár földet vettünk nagyon sok pénzért. Kihelyeztük a hitelt, az uborka termesztés beindult, és szépen termett az uborka, de az első szedés nem sikerült. Önkéntesek segítettek. Tavaly megkezdték a hitel visszafizetését, ha nem is annyit, amennyit kellett volna. 2-3 évre tervezzük a hitelek visszafizetését.
Közben folyamatosan képzés, szakmai fejlesztés párosul a közös felelősségvállalás eléréséhez.
52 fő szedte most hétfőn az uborkát, 42 szövetkezeti tag van.
Nehezen állnak rá a szövetkezeti szemléletre gazdasági szempontból is. Nagyon sok minden nem működik. Nem működik az átutalás, mert cigánynak nem adnak átutalásra semmit. A banki szolgáltatásoknál sem ér össze a cigányság üzleti szerepköre.
Több civil szervezet összefogása támogatja őket. Az Autonómia A., Máltai szeretetszolgálat,… és a mi szerepünk a lobbi a kormányzásnál.
A cigányok ki akarnak mozdulni ebből a helyzetükből, ők dolgozni akarnak. Erősségük, hogy amikor az 5 hektárt meglátták olyan gazosan, nekiestek, kitisztították.
Első évben két magyar mentor kísérte őket, de kiderült, hogy ott már nem lehetett közösségfejlesztéses folyamatot elindítani, mert a folyamatok erősebben beindultak. A mentorok kiszolgálták őket ügyintézésben, (APEH, …), illetve ők hallgatták a sirámokat. Utánuk még elfogyasztottak vagy három mentort, nem jól használják őket, mindenkivel íratnak, pályáztatnak, ügyintézések végeztetnek,…
Az a helyzet, hogy most én dolgozom velük közvetlenül, mint segítő, esetleg fejlesztő, és mostanában hívtak le először úgy, hogy nem pénzt kértek, és nem kaját, hanem dolgokat egyeztettünk.
Annyi dolog van, kell, hogy jogi problémára, gazdasági szakember, közösségfejlesztő,mentor, ….. látható, hogy biztosítani kell sokmindent, de nem állandóra, hanem az alapítvány biztosítja.
Az látható, hogy ez a szabadság, amit az alapítvány biztosít, hogy nincs indikátor, nemcsak 1-2 éves foglalkoztatási program, ez viszi a programot.
Mi ugyan 3 évet adtunk magunknak, de már most akarnak saját savanyítót, de most még cél, hogy erősödjön meg a termelő folyamat.
Kiút Program
A működési elv: 5 fős csoportban ösztönzik egymást, hogy a saját vállalkozási elképzeléseik megvalósuljon. Jellemzően cigány emberekre koncentrálunk, de nem cigány emberek is részt vesznek a pilot programban. Elkezdődik a hitel kihelyezés, (200-1000 e Ft), vállalkozások jellemzően: mozgóárus, fakitermelés, mezőgazdasági tev. … egymás után kapják a hiteleket, és egymástól függenek, ha az egyik nem fizet, a másik nem kapja meg a hitelt, tehát azonnal kizárják, eltávolítják a csoportból.
15 %-os kamat van a hitelen. Ez a program Bangladesből származik, számos eltérés van, ami Mo-on negatívan hat. Ezen eltéréseket próbáljuk kormányzati lobbival, javaslatokkal korrigálni.
Pl. lobbizunk most, hogy a START kártyát terjesszék ki az egyéni vállalkozókra is, mert önfoglalkoztatóként ki sem tudják fizetni a járulékokat kezdő vállalkozásként.
Több hónapig tart a csoport megalakulása. Elindul 20 ember, a vállalkozásokon, hogy kivel álljon össze, és több hónap után marad 5 ember. Sokan elfáradnak, és nem kitartóak, de utána eltanulják egymástól, és a következő csoportba újra megpróbálkozhatnak.
A két éves pilot programban azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha ezek a peremfeltételek megváltoznak, akkor ezek az emberek is tudnak vállalkozni. 400 főt szeretnénk 5 fős csoportokba bevonni, nekik életmódszabályokat is kell hozni, és ezeket átvettük a modellből.
Az első csoportok üzleti terveit elfogadtuk, ők aláírták az életmód-szerződéseiket, SZMM-mel egyeztettünk az első járulékok ügyében, és most folyamatban van az első hitelek kihelyezése. 18 terepmunkás dolgozik most jelen pillanatban, akiknek sok mindenhez érteni kell.
Ha ez a cigányokon működik, akkor könnyebben adaptálható majd bárkire. Ettől pilot program. Ha ezt bebizonyítjuk, hogy ez 400 emberrel működik, akkor a kormány, az EU is adaptálja majd.
Mindkét program foglalkoztatást segít elő hitelek segítségével.
Nyitottak vagyunk partnerségre, új ötletekre, és fejlesztésekre.
Sélley Andrea jegyzete