Beszélgetés a hátrányok születéséről, természetéről.
Farkas Mária, pszichológus
Iring Zoltán, pszichológus
Házigazda: Kovács Edit
Iring Zoltán – pszichológus
Tanult tehetetlenség fogalma: egyszerű, de drámai helyzethez köthető. Modellje lett annak az állapotnak, amiben a segített emberek vannak.
Válság, krízis okozta helyzetek. Ezekkel a kihívásokkal való megküzdés, coping-megoldási stratégiák, amikor valami számunkra szokatlan élethelyzetet kell megoldani. Pl. munkahely elvesztése következtében automatikus mechanizmusok következnek be, de nem mindenkinek van meg a megfelelő készlete. Van akinek kevesebb megoldási stratégiája van, de ezek tanulható dolgok, ezek fejleszthetőek. A válsághelyzetben a megoldási stratégiánk megfelelő-e?
Milyenek ezek?
-problémaközpontú (késleltetjük a vágyaink kielégülését, kis lépések, konfrontálódunk is), amikor nem terelődik el a figyelem a problémától
- érzelemhangsúlyú (ventilálás, agresszivitás megjelenése, vagy épp érzelmek tagadása, önmaga hibáztatása, vagy bűnbak keresése)
- elkerülő megküzdési mód (nem szembesül a problémával, húzza az időt, tagadja, figyelmét más felé fordítja, áthelyezi a fókuszát teljesen máshová)
Ehhez az utóbbi módhoz kapcsolódik talán a legjobban a tanult tehetetlenség fogalma.
Seligman kísérlet -1967.
Egy adott helyzetben ne cselekedjen. Azt tanulja meg, hogy bármilyen viselkedést adna, nem tud hatást gyakorolni a problémára. Ezért inkább ne reagáljon sehogy.
Az állatkísérlet averzív, tehát ha fájdalmas ingert kapnak (pl. áramütést), akkor milyen gyorsan tanulják meg annak elkerülését? A kondícionálás onnantól indul be, hogy vetítetnek egy fényjelet az áramütéskor, ezért automatikusan ha észlelik, akkor elugranak onnan.
A tanult tehetetlenségi kísérlet:
Két féle állatcsoport van, akinek vannak tapasztalatai, és akinek nincsenek tapasztalatai az áramütésről.
64-szer szendvedtek el áramütést úgy, hogy nem ugrottak el. Akiknek nem volt negatív tapasztalata, azok 95%-os eredményességgel megtanulták a fényjel jelentését, és a negatív tapasztalatokkal rendelkező kutyák már nem tudják megtanulni. (8 kutyából 6 nem menekül el, és viseli az áramütést) még akkor sem, ha étellel csalogatják őket. Eljönnek, de visszamennek. Ha átrántják a kutyákat, kb. 20-szor, akkor végre megtalálják.
Ki tudnak alakulni olyan élethelyzetek, hogy arra vannak kondicionálva, hogy hiába csinálnak bármit, úgysem tudnak változtatni, és utána hiába lesz olyan lehetőség amivel változtathatnak, akkor sem tudnak kijönni a válságos élethelyzetből.
Emberekkel történő áramos kísérletek is léteznek:
Két csoport tagjai ülnek a székben, és áramütéseket kapnak. Az áramütések egyformák, de a székek nem. Az egyik csoport székein van egy piros gomb, amivel leállíthatóak az áramütések. Tanulság: sokkal jobban bírta az a csoport, amelyiknek volt választási lehetősége.
Az egyik csoport egy kiszámítható áramütést kapott, a másik kiszámíthatatlan ütemű, és erősségű áramütést kapott. A tanulsága szerint a kiszámíthatóságban sokkal jobban viselték az áramütéseket az emberek.
Van-e jelentősége a személyiségnek?
Az emberek általában valami értelmet keresnek az életben. Azok, akik inkább önmagukat hajlamosak hibáztatni, azok átfogóan az élet minden területére kiterjedően ilyen viselkedést tanúsítanak. Valószínű a tehetetlenség.
A tanult tehetetlenség és a depresszió:
A depresszió központi eleme, hogy az illető nem reagál, visszavonul, képtelen arra, hogy aktívan tegyen bármit az élete megváltoztatására.
Seligman szerint az elkerülő, depresszív mód egy tanulás következménye, és ez változtatható.
Ennek egyik tanulsága: boldogsághoz vezető út, flow élmény, ahogyan a tehetetlenség tanulható, akkor a pozitív életszemlélet is tanulható. Helyezzük erre a hangsúlyt, hogy az embereket segítő folyamatokban hogyan hasznosítható ez a tudás.
Fókusz: hogyan tudnának boldogabbak lenni?
(Martin Seligman bejátszás)
Farkas Mária, Biztos Kezdet, gyerekpszichológus
Be lehet avatkozni a szegénységben élők életébe? Van-e optimális beavatkozási pont? Ha van, bele tudunk-e avatkozni? Miért pont a koragyerekkor ez?
Érvek a koragyermekkori Biztos Kezdet ( Intervenciós) program megszületése mellett:
Kora gyermekkor: 0-3 éves korig (5) van lehetősége az intervenciónak. De szülőkkel, családdal együtt.
Mi az az intervenció?
Arra irányul a beavatkozás, hogy azok a gyerekek, akik mélyszegénységbe születnek, egészséges fejlődési esélyekhez jussanak. Ez komplex fókuszt jelent. Minél több időt tölt a kisgyerek a mamájával a Biztos Kezdet házakban, annál nagyobb eséllyel fog megküzdeni ezen sajátos élethelyzetekben. Ebben a korai gyermekkorban a formálódó kapcsolatok, formálódó idegrendszer jellemző.
Az optimális fejlődés a korai agyfejlődési folyamatokban keresendő. A nagyon szenzitív korszakban kell megadni a testi, szellemi, mentális fejlődés lehetőségeit, a tisztaság, étkezés, jó levegő alapfeltételei mellett.
Szakmák közötti együttműködés igénye: mivel nincs egy olyan szakma, amelyik csak ezzel a területtel foglalkozik.
Komplex fókusz: az lenne a fő cél, hogy egészséges fejlődési esélyhez jussanaka gyerekek.Mire iskolába kerülnek, ne halmozzák a szociális hátrányait, hanem önállóan fejlődjenek.
Formálódó kapcsolatok és formálódó idegrendszer:
Nyitott időszak ez a gyerekek életében, amikor kialakítják a kapcsolataikat.
Fő cél, hogy belekerüljünk olyan helyzetekbe, ahol tudnak tanulni. Ez a legjobban akkor valósul meg, ha a környezet megfelelően szociális, gondoskodó, odafigyelő.
Egészséges korai fejlődés: testi és mentális egészség egyaránt a rizikófaktorok, a védőfaktorok, és a fejlődés hármasságában.
Ellenálló képesség-reziliencia:
Nagyon fontos a:
- „valahová való tartozás” érzése – Annak tudata, hogy biztonságban élnek a kapcsolatban.
- Az önbizalom és önértékelés érzése, hogy érezze, hogy fontos a világban.
- Saját képességek és a kontroll reális élménye és tudása.
Sarokkövek:
Önszabályozás képessége, aktív játék, szociális kompetenciák, reális énkép, fizikai és szellemi biztonság.
Babos Zsuzsánna jegyzete