Vendég: Kóczé Angéla szociológus MTA, Etnikai – és Kisebbségkutató Intézet,
civil aktivista
Egy szikszói és monori kutatásról:
A szegénység színe és helyszíne (a minta jellemzői, a mintakiválasztás indoklása)
Kis élmény a kutatás előtti, utáni állapotokról: Szikszón három nő szervezett meg egy tüntetést a cigányok ellen. Öt-hat roma nővel kezdtünk el dolgozni, és megalakítottuk a Szirom Egyesületet. Amellett, hogy az adományok becsatornázása most az árvíz kapcsán fontos nekik, az a három nő is belépett az egyesületbe.
Havasi Éva szociológus mellett még ketten segítették a kutatást.
Az alapkérdés: Van-e különbség a roma nők és nem roma nők között Budapesten és a távolabbi kistérségekben? Feminista filozófia, interszekcionista elmélet: fekete feminista jogtudós találta ki ezt az elméleti keretet, ha valaki fekete, nő, és még szegény is, milyen mintázata lehet neki?
Cél ténylegesen bevonni a célcsoportot, és/vagy egy eszközt adni a kezükbe, hogy a saját nyelvüket is megalkossák.
Alapprobléma: Magyarországon az aktív korúak 56-57%-a foglalkoztatott, szemben az EU 47%-val.
A romák közül (Kemény István) 1993-ban az aktív korúak 23%-a volt foglalkoztatott.
2003-ban aktív korú férfiak 28%-a, aktív korú nők 15%-a volt foglalkoztatott, és magas nyugdíjas állomány jellemzi őket.
Más-e szegénynek lenni a főváros közelségében? Illetve egy alacsony fejlettségű térségben? Más-e szegénynek lenni egy roma, vagy egy paraszt családban?
T-Star adatok a két kistérségben
Interjúk készültek, helyi kulcsemberekkel (életút interjúk)
Monor, Pest megye
Módszertan
Kérdőív, 400 háztartás. 248 háztartásban sikerült, 1250 roma-nem roma főre vonatkozóan gyűjtöttek adatot.
BAZ megyei fejlettség 158. helyen áll, míg a Pest megyei kistérség 25.
A kutatás reprezentativitása: a reprezentatív nagymintás adatokban az etnikai vetület rejtve maradt.
Jövedelem és, megélhetési formákról:
Átlagjövedelem: 1 főre jutó havi átlag jöv:edelem 80 700 Ft, hazai létminimum 65 000 Ft, a lakosság legszegényebb 5%-ának átlag jövedelme 24 300 Ft.
1 főre jutó a kutatási célcsoportban 27 400 Ft, ebből romáknak 23 500 Ft.
Pest megyében nehezebb az átjárhatóság!
Adósságkezelés: hitelek, bolti adosságok: a romák kisebb arányban hiteltörlesztők, és kisebb összeggel is, de hitelstruktúrájuk kedvezőtlenebb. A romák nem jutnak el a banki hitelhez, de az uzsoráshoz igen.
Jövedelmi egyenlőtlenségek: Pest megyében sokkal nagyobbak.
Miből élnek? Munkabér, kereset, alkalmi munka készpénzben, terményben, böngészés, mezgerélés, gyes,gyed, családi pótlék, segélyek….
Munkajövedelem típusa szerint főként alkalmi, kevésbé rendszeres a romáknál. A háztartások 83%-ában volt munka jellegű jövedelem. Ezek az emberek dolgoznak.
Konklúzió:
Munka nem azonos a munkahelyi kereső munkával
Munka és a jövedelem fogalma nagyon elválik
Háztartási munka is munka, lévén a nők ebben dolgoznak
Oktatási statisztikák, oktatási adatok: nagyon nagy különbségek vannak a roma és nem roma nők között. Nagyon sokan kiesnek az oktatásból, gender szerep (társadalmi nem)
A gettókat észre sem akarják venni az ott élők. Soha a lábukat be nem teszik, voltak helyi emberek, akik most bekapcsolódtak a kutató munkába és most tették be először a lábukat, és most a máltai szeretetszolgálathoz mennek önkéntesnek.
Hat szikszói roma nő az Út a munkába program keretén belül bekerült az iskolába, ezzel a gyerekeiknek is megváltozott a kapcsolatuk az iskolával. Szikszón a tanárok is a jobboldali hangulatban vannak, és azzal, hogy bekerültek a roma nők az iskolába, elindult valami. A szikszói roma nők egyesülete dolgozik, az árvíz kapcsán rengeteg pénzt gyűjtöttek, az egyik roma nő polgármester jelöltként indul Szikszón, és a Szirom Egyesület segítségével hálózatot szeretnénk a roma nők között.
A mélyszegénységben élők romának vallják magukat, 2003-as népszámlálás után 550-600 ezer roma él Magyarországon.
A mélyszegénységben élők közül a legtalpraesettebbek, a legjobb helyzetben lévők aktívak, oda kell menni, és időt kell invesztálni a beszélgetésekbe.
A roma nők sokkal jobban aktivizálhatóak, nagyon sok minden megváltozott körülöttünk, a gyesnek, gyednek, vagyis a “női” jövedelemeknek kulcsszerepük van a családok megélhetésében, másrészt pedig a munkák struktúrája is megváltozott (pl. a Tesco takarítónői állása női állás, férfiak alkalmi munkát kapnak csak, nem rendszerest). Megváltozott a női szerep, a nők kerülnek sokszor olyan pozícióba, hogy családfenntartók lesznek.
A rendszerváltás előtt dolgozó fiatal férfiak kiestek a munkaerőpiacról. Ezeknek a komoly hatásai a magánéletben is jelentkeznek, a dac, sértettség, a férfi szerep munka nélkül, presztizs nélkül, státusz nélkül: tipikus gettó jelenségek.
Közösségi típusú szakmák is a nők között kezdték el a munkát, ezt mutatja a szakmák történelme is. A mélyszegénységben élők körében a család szerep megfordul, (matriális) a munkanélküli férfi leépül, és a nők automatikusan veszik át a szerepet.
Babos Zsuzsánna és Sélley Andrea jegyzete