Vendég: Lágler Péter, Talata Dudás Katalin
Lágler Péter
Több szemszögből, nem csak szociális szempontból járjuk körbe a témát. Többféle szegénység létezik és ezek milyen szolidaritási cselekvéseket igényelnek.
Az összetartozásról a társadalomról és a fogalmak kapcsán felmerülő szavakról szól ez az előadás.
Cél: hogy kapcsolathálókról beszéljen, közben az alkalmazott fogalmakat vizsgálja.
Mi a társadalom?
A társadalom egy diszkurzus. Egy államrezont központú fogalom. A társadalom eszméje a hatalom szempontjából rendezi a halmazt. Egy meghatározott csoportnak a társadalom szempontjából szerkesztett, rendezett halmaza. Mintája az állam. Pl.: falusi-, törzsi-, magyar-, rendi társadalom.
Magyarul (nyelvre hangolódásként)
Társadalom, álladalom, birodalom, sokadalom, lakodalom, irodalom – az „adalom” képző a nyelvújítás fontosságára utal.
„Jókor szokjál e gondolathoz, s társaságban született ember nem önmagáé.” Kölcsey Ferenc 1836-ban írta ezt a gondolatot.
Társadalmi tér
A rendezettség alatt azt értem, hogy a hatalom a maga igényei szerint alakítja ki a szabályait. Szavak, mondatok, kifejezések kötik össze a hálózat különböző pontjait. A hálózat rendszerét még a társadalomtudósoknak sem sikerült lerajzolniuk.
Hatalmi mező: A hatalmi pólustól való távolságot fejezi ki. Hogy az alrendszerben ki hogyan vesz részt, sok szemponttól függ.
Integráció – kohézió
A társadalmi integrációról beszélve Durkheim szolidaritás fogalma kerül elő. A kohézió a társadalmi integráció „pár” fogalma, a hozzá tartozó mellérendelt fogalom.
Durkheim a szolidaritást tovább csoportosította:
mechanikus szolidaritás – származási, rokonsági összetartás, automatikusan jön létre pl.: leszármazással. A törzsi társadalom alapját teremti meg, a magunk törzsei a faluközösségek, még a XIX. században léteztek, majd később felbomlottak. Ennek a felbomlásnak az első lépése az organikus szolidaritás megjelenése.
organikus szolidaritás – funkcionális összetartás, ehhez szükségeltetik funkcionális egymásrautaltság.
A tövénél a közös gondolat, közös tudat áll: consicience collective, consiciece commune, részleges hiánya az anómia.
Eredendően minden etikai megalapozottságú írás felszólít az integrációra (pl. Mózes 3. könyve, Rousseau)
A kultúra egyfajta alkalmazkodási képesség, nem tartalmaz semmiféle reflektív vonást. Léteznek a társadalomnak olyan alrendszerei, amelyek lehetővé teszik a rendszer értelmében vett integrációt.
Mindegyik részterület kölcsönös függőség és csere viszonyban van a többi területtel. (pl.: gazdasági, politikai, és integratív alrendszerrel)
Kulturális szegénység – a fejlett társadalmakat fenyegető válság. A kultúra olyan viszonyban van intézményével, mint a hit az egyházzal.
A kulturális intézmények mezői az egyház intézményrendszeréből önállósultak. A művészeti világok a helyi társadalomban is léteznek. Arthur C. Danto nyomán használjuk ezt a világfogalmat.
Talata Dudás Katalin
A kulturális mező egyik szereplői – a közművelődési intézmények – hogyan próbálnak, a felvázolt problémán segíteni.
A legnagyobb hiba az intézmények működésénél, hogy nincs résztvevő, vagy ha van is akkor az egy megszokott kör, új résztvevők nincsenek.
G. Furulyás Katalin, Egyedül a kis világban című művében kutatta ennek okait, melyben szó esett többek között a roma kérdésről, a társadalmi különbségek növekedéséről stb.
Oka elsősorban, hogy a szakemberek nem ismerik a helyi igényeket, szükségleteket, nem mennek aktívan utána, mire lenne szükség.
Igaz, van a másik véglet, ahol nagyon sok energiát fektetnek ennek felkutatására. Az új igények feltárása is kockázatos, mert valóban megismerik az igényeket, de nem tudják azokat kielégíteni, nincs rá szakember, nincs rá kapacitás.
Komoly probléma, hogy a fenntartónak nincsenek elvárásai. Csak a saját előrelépése érdekében lép, annak fényében szervez programokat.
Megoldást jelentene, ha különböző fejlesztési programokban vennének részt az intézmények
Akkor van esély a fejlesztésre, ha szakembereket is bevonnak, de ezt általában elmulasztják.
A szakembernek át kell lépnie a település határait, hogy kapcsolatrendszert építsen ki, ezzel jut további információkhoz illetve további kapcsolatokat építhet.
A művelődési házaknak további funkciókat kell bevállalniuk (pl.:IKSZT) A civil szervezetekkel is fontos az együttműködés – befogadni őket, helyet biztosítani a számukra.
Somai Miklós közgazdász hozzászólása
A szolidaritás kérdésében úgy érzem, hogy lehet bízni az emberekben az egymás iránti szolidaritásukban, de gyakran ki kell kényszeríteni azt. Például ahol a kulturális színvonal alacsony, ott az embereket kell felhozni a kultúra szintjére, nem a kultúrát kell lealacsonyítani az emberek szintjére.
Fontos kérdés, hogy hogyan lehet eljuttatni a kultúrát a legeldugottabb településekre. 168 kistérség van az országban, egy szolid, de funkciójának megfelelő előadótermet mindenhol létre lehetne hozni, és oda vinni a művészeteket az operától a balettig.
Ha az adminisztratív eszközök gátat szabnak, úgy nagyon nehéz működtetni. Igaz, hogy pénz kell hozzá, de megéri.
Közszolgáltatásokat mindenkire egyenlő arányban kell terhelni, valamilyen általányadóval többletbevételt szerezni, és azt már könnyebb differenciálni.
Ne legyen hátrány, hogy valaki gyermeket vállal, pont azok, akik kitermelik a jövő generációját.
A jegyzetet Braunitzer Kata készitette