Nyári Egyetem 2012 Kunbábony

Csepeli György:
www.orokvisszateres.hu
www.csepeli.hu

Köszönöm a meghívást, és remélem nem okozok csalódást. Nem a személyem miatt, hanem a témafelvetés, megközelítés miatt. A cím a társadalmi szolidaritás, de alapvetően az előadás 2/3 részében arról beszélek majd, mért nem mondhatjuk a magyar társadalomról, hogy összetartó társadalom. Ha Kornai János Hiány című korszakalkotó művét most írná, akkor a hiány szó mögött nem az anyagi javakat kellene felfedeznünk, hanem azt a társadalmi szövetrendszert, amit a szolidaritás mentén értelmezünk. Amiről beszél, az ennek a hiánya.
Széchenyi István Hitel c. könyve nem egy közgazdasági probléma, hanem merőben szociálpszichológiai probléma. Elsősorban arról szól: hitelezni a másiknak szeretetet, sikert, attítűdöt. Sarc-mentalitás és hitel-mentalitás.
Széchenyi könyve a sarc-mentalitás diagnózisáról szól. Kornai János megírhatná a hitel-mentalitás hiányának a tüneteit, például az  adózás problémáját. Amerikában az emberek, ha adót fizetnek, az egy büszkeség tárgya. Nálunk a büszkeség tárgya, ha nem fizetünk adót, ha kijátsszuk az államot. Az ország 70 %-a nem fizet adót, nem azért, mert nem tud fizetni, hanem mert adót nem fizetni az egyszerűen dicsőség. Ennek történelmi okai vannak. Ha nincs egy független állam, az a gyanú támad, hogy azt a pénzt, amit az állam elvesz, azt nem úgy fogja hasznosítani, ahogy szeretnénk. Olyan külsőt kell, hogy mutassak másoknak, nehogy eszébe jusson tőlem kölcsön kérni, negatívabbnak mutatom magam, mint amilyen vagyok. A negatív önbemutatás a rendszer kijátszásának lélektani előfeltétele, a mindennapi kapcsolatokban is így teszünk. Önbeteljesítő hatással bír ez is: előbb utóbb ténylegesen beteljesedik, létrejön a panasz-kultúra. Minden egy egységes panaszrendszerbe áll össze. A kiindulás a negatív hozzáállás a környezethez.

A hitel-mentalitás képviselője igyekszik hitelt kapni. Pozitívabbnak kell mutatkozni, mint amilyen a valóság. A legjobb ruháját veszi fel, épp fordítottja a sarc-mentalitásnak. Ez az attitűd általánossá válik, a másikról is feltételezem, hogy adhat nekem. Ez Amerikában kicsit szélsőséges (önfényezés). Ez egy személyközi attitűd. Rendszer-attitűd esetében a bizalom átváltozik pozitív várakozássá. A rendszerben bízom, még ha a politikusok csalók is lehetnek.

Modern társadalom
A tradicionális társadalomban kényszerítő ereje volt a hovatartozásnak. A katolikus egyházban ilyen az exkommunikáció – kirekesztés a közösségből, fenyegető erő, amely összetartja a közösség tagjait.

A közösségi társadalomból az elidegenedett társadalomba átalakulás folyamán megváltozott a szubjektum, a választó akarat. A „Minden Egész eltörött”, a közösség biztonsága, a hit helyett jött a választó akarat a maga minden kínjával (és örömével).
Individualizáció – mindegyik társadalom a maga módján reflektor, de a magyar társadalom rosszul reagál a „Minden Egész eltörött”-re.

A belülről irányított emberben benne van a hit (Illyés Gyula: diófát ültetek, ha én nem is, a gyerekeim fogják látni – pozitív kimenet).
A másik – kevésbé pozitív – a kívülről irányított ember a választás terhétől menekül (tekintélyelvű vagy konfromista kimenet) – ez egy rossz reagálás, kiönti a gyereket a fürdővízzel együtt.

A magyar nemzetkarakter a sarc-mentalitásból ered – 1526 óta nem volt önálló magyar állam.
Karácsony Sándor osztályozása szerint:
- széthúzás – az ország lakosságának 60-70 %-a elfogadja – magában rejti azt a pozitívumot, hogy egy dolgot több szempontból tudjak nézni. A következő fejezet  a másik megértése.
- sült galambra várás – paternalizmus, várakozás, másfelől pozitív: szemlélő attitűd, nem kell sietni.
- patópáloskodás – ázsiai hagyatékot lát ebben Karácsony, ezt a legnehezebb pozitívra fordítani.
- szalmaláng – a szolidaritás szempontjából fontos üzenet (árvíz kapcsán is hallottuk) – ez az egység két-három hétig tart – kollektív pszichózis – kollektív mániás depresszió. Nem a szolidaritást könnyíti meg.

A magyar társadalomtudomány korán reagált ezekre a negatív tényezőkre, és Hankiss Elemér 1982-ben kéziratos könyvet írt – Kényszerpályán címmel, anyaga megjelent a Diagnózisokban és a Társadalmi csapdákban.
Bevezette a negatív modernizáció terminus technicusát:

- üres individualizmus
- empátia hiánya – csak én vagyok, a másik szempontja nem számít, el kell tiporni, autista pozíció
- bizalmatlanság -
- se verseny, se együttműködés – a verseny negatív hatás ellenére elképesztő erőt adhat.

Cselekvő és szenvedő élet

cselekvők, lázadók és szenvedők
(Magyarország -  65 % szenvedő, 65-90 % között lázadó, 90-100 % cselekvő
…
Svédország: 5 % szenvedő, 5-25 % lázadó, 25-100 % cselekvő.

Mi a teendő? Lehetőségek cselekvő szempontból:

A megoldás nem individuális dolog, ez kollektív kell, hogy legyen. Egy ember hiába tudja, mi a teendő. Gondolkodnunk kell rajta, az biztos. Magától ez csak súlyosbodni fog.

Kulcsfontosságú területek:

- iskola – a döntő láncszem, ha deszegregált a nevelés, akkor felnőtt korban nagy szolidaritás nem várható. Olyan, mint a kábítószer, visszafordíthatatlan. Ha elkezdődött a másság megkülönböztetése (3-5 éves korban már el tud kezdődni) – akkor rossz helyzetben vagyunk. Ez az elmúlt 20 év legnagyobb mulasztása
- állampolgári-jogi közgazdasági ismeretek – eleve elvisz a szegregációhoz, az élet konfliktusaira nem készít fel. Nem tanuljuk meg az élet kemény logikáját, a magyar társadalom egyik hitelválságból megy a másikba, nem tudja, mi az a hitel, könnyen be lehet csapni..
- konfliktusmegoldás kultúrája – nem nevel, hagyja begyűrűzni a hatásokat. A Mónika show nívóján szocializálódnak az emberek, ez nem konfliktus-megoldás, nem a kompromisszum keresése
- idegen nyelvtudás hiánya – szintén az iskolarendszer bűne. Erre sincs magyarázat.
- diverzitás – határon túli tapasztalatszerzés, külföldiek és magyarok megismerése
- identitás
- kultúra
- kreativitás
- terepkirándulások (börtön, gettó, szociális otthon, bíróság, gyermekotthon, kórház)
- helytörténet

Média
Minden tartalom, ami rákerül az internetre, csak bennünket erősíthet, illetve a legborzalmasabb tartalmak megnyilvánulása gyengíthet. A harc színtere áttevődött a hagyományos tömegkultúra fórumairól a web2-re. Ezzel tudnunk kell élni.
- közszolgálati tartalmak
- helyi médiák – nagyon fontos
- legjobb gyakorlatok hálózata – a többi szolidaritás kiindulópontja lehet

Civil társadalom
Ez a legfontosabb (legszimpatikusabb) Bibó-féle szabadság kis körei, a tényleges face to face közösségek. – ilyen kellene mindenütt. Ezek az aktivitás, a szabadság, a kreativitás kis körei.
- a hálózatosodás minden feltétele adott a jelenlegi kommunikációs struktúrában.
- önsegítés, a kölcsönös segítségnyújtás éltető elemei a kis köröknek – minél többet adok, annál többet kapok – meg kellene tanítani az embereknek
- szociális innovációk (intelligens település, szociális szövetkezetek, mikrohitel-körök) – lehetne nálunk is csinálni. Nem a közgazdasági logika szerint – szociális szövetkezetek nem stigmatizálva, megalázva.
- mozgalom – Magyarországon a jogszabályi környezet innováció-ellenes. Mozgalmat kell csinálni. Hollandiában (Nuenem) fotókat készítenek, a heti mise rajta van a neten, a családnak van híradója – ezt nézik a többiek. Teljesen lokális.
http://www.onsnetnuenen.nl/

Állam
- transzparencia – az igazi. Nem tudjuk, mire megy az adó, Kaffka most is megírhatná a Kastély c. művét. Ígéri minden kormány, de nem valósítja meg. Észteknek, portugáloknak sikerül, de a magyaroknál minden ráfordított milliárd a homályt fokozta, nem pedig eloszlatja.
- 24 órás rendelkezésre állás – nem fogadóóra van, követni lehet az ügyiratok pályáját, bíróságok esetében is. A magyar rendszer corpus separatum.
- állampolgári CRM – állampolgári csoportok tekintetében – szegmentálja a klienseket, a velük való kommunikáció különböző.
- részvétel, bevonás – deliberáció – hol legyen pl. a helyi buszmegálló, döntse el a helyi közösség.
- zéró tolerancia (közszsolgálatban állók intoleranciójával szemben) – ne engedhesse meg a közszolgálatban dolgozó, hogy előítéletes legyen (rendőr, tanár, orvos)

Üzleti szféra
- CSR – esélyegyenlőség, Vodafone, Telekom, Cisco – nem áll össze hálózatszerűen – magánvállalat társadalmi felelősségvállalási dimenziója – vállalati érdek, hogy a társadalom jól működő legyen. A meglévő kezdeményezéseket kellene támogatni.
- reklámok társadalomi beágyazottsága – formálja a társadalmat
(romákkal reklámoztak pl. fűnyírót – erős pozitív hatása volt, kizökkent, gondolkozásra késztet)

Magyar hagyományok
- reformkor (civil társadalom ébredése, polgárosodás, nyilvánosság)
- monarchia (sajtó-pluralizmus, asszimiláció, modernizáció) érdemes visszaemlékezni erre az időszakra
- két világháború közötti kor (népi írók mozgalma, szociáldemokrácia, klubok, kaszinók) egyfelől Trianon traumája, másfelől a társadalom együttműködése
- második világháború, utána (népkollégiumok) – akarás, akik nincsenek fenn, fel akarnak kerülni
- közművelődés kis körei – 70-es években voltak ilyenek, művelődési házak, volt televízió, és abban közművelődési műsorok. Neves emberek beszéltek. A 70-80-as évekből is lehet meríteni

Kérdések, hozzászólások:
Vercseg Ilona: hiányérzet, ha azt akarjuk, hogy a cselekvők száma növekedjen, az iskolában meg kell tanítani a gyerekeknek, arányosan az életkorukkal.

Kérdés: A cselekvők és szenvedők arányát 3 kérdésből nyerték ki, vagy más kutatások voltak?

Válasz: 7 dimenzió mentén, változók alapján
- tolerancia, szociális bizalom, etatizmus (milyen mértékben várják az államtól a problémák kezelését), külföldiek befogadása, autonómia.

A válaszmintázatok hogyan rendeződnek össze, a cselekvők azok, akik toleránsak – befogadják a szexuálisan másokat, nem etetisták, autonómok, megbíznak egymásban, egyszerűen aktívak szemben a szenvedőkkel, akik viszont nem autonómok, nem heteronómok, a szociális bizalom átlagos, nem igazán bíznak, de nem is bizalmatlanok, ellenben intoleránsak, nem fogadják el a külföldieket. Ezekből a válaszmintázatokból jöttek létre a csoportok. A válaszokból mi olvasható ki, ezt nézték meg (56 ezer ember – komplett Európa 2008-ban)

Kérdés: Az amerikai terrortámadáskor tartott előadást, ahol azt mondta: toleránsoknak kell lenni, de még önmaga sem tudja, mit kezdjen ezzel, vannak kultúrák, akik más kultúrák elpusztítására törekednek. Megvan-e már a válasza?

Csepeli György: Fenntartom és úgy gondolom, hogy azok az elvek, amiket elmondtam (mi a teendő – iskola kapcsán) – ez kezelhető, mindenkire kiterjedve. Lesz egy olyan szegmens a nem nyugati világban, amely nem alkuszik, és ez be fog ékelődni a nyugati világba.

Velencei Ági:
Kíváncsi, mikor alakult ki ez az arány (cselekvő-szenvedő) érdemes azon gondolkodni hogy a 40 év paternalista nézete hatott-e rá.

Válasz: Biztos, hogy belejátszott. Hamis képzet lenne a 40 évvel ezelőtti népet cselekvők népének tartani. A monarchia összeomlásával ment ez a dolog tönkre.

A jegyzetet Ligeti Juli készitette.

Ez a bejegyzés 2010. július 29. csütörtök 13:29-kor készült és a következő kategóriákban található: Nincs kategorizálva. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. A hozzászólások, és a visszajelzések is tiltva vannak.