A közösségi alapú városmegújítás példái
Meghívott vendégek: Gábor Péter, Sélley Andrea, Bardóczi Sándor, Somfai Ágnes
2011. július 30.
Lejegyezte: Boros Bence
1) Avasi közösség (Mozgó Mónika, Sélley Andrea)
Avas, Miskolc városrésze, 30 ezer ember otthona. Ezen a területen régen gyümölcstermesztés folyt, de növénybetegség miatt tönkrement a termés. Az 1970-es években lakótelep épült a területen. Az építkezés három ütemben zajlott, amelyből az első kettőben szociális alapon osztották ki a lakásokat, majd a harmadik ütem lakásait értékesítették. A folyamatos beépítések miatt a zöld területek rohamosan fogynak, az egész lakótelepen nincs közösségi tér, közösségi ház.
Néhány évvel ezelőtt „fészekrakó” program indult a lakótelepen, és a főleg hátrányos helyzetű roma családok betelepítése konfliktusokhoz vezetett.
Az Avasi közösségek csoport: először felmérte a lakosság igényeit, ötleteit a közösségi terek létrehozásával kapcsolatban. A helyszínválasztás egy négy lejáratú aluljáróra esett. A tér kialakítására, és programok szervezésére ifjúsági csoport alakult a Jezsuita gimnázium és avasi fiatalok közreműködésével.
Időközben az akkori városvezetés az aluljárót hirtelen egy sportegyesületnek adta, azóta látszólag semmi nem történt a helyszínen. A mostani városvezetés azonban hajlik arra, hogy átadja az aluljáró használati jogát az avasi közösségnek.
A lakótelep nagy problémája közösségfejlesztési szempontból a cigány-magyar ellentétek kiéleződése. Emiatt nem sikerültek az első próbálkozások egy közösségi tér kialakítására, ugyanis a magyarok nem akarták, hogy a cigányok még többet legyenek az utcákon, mert zavarják őket együttléti szokásaik.
Az avasi közösség projektje nem egy racionális program véghezviteléről szól, hanem általánosságban szeretnék fellendíteni a közösségi életet Avason.
2) Angyalzöld (Gábor Péter tájépítész)
Az Angyalzöld feladata, hogy a budapesti kerületi közterek jobb hellyé váljanak. Az önkormányzatokkal való kommunikáció problémákat szült annak lakossági fórum jellege miatt. Ezért az Angyalzöld stratégiájába bekerült a vállalható fenntartható kommunikáció.
A XIII. kerületben egy közgazdász vezetésével állt össze a stratégia, ami sokat segített a költségek és az igények összehangolásában. A cél olyan zöld hálózat létrehozása volt, amit a kerületi önkormányzat elfogad, és szívesen használ.
A stratégia elfogadása után az ötletek megvalósítására kerülhetett sor, az Országbíró lakótelep kapcsán új elemeket vezettek be: a programalkotásba bevonták a lakókat, így közösségi programalkotás valósult meg; valamint létrejött az Angyalzöld interaktív honlapja, ami kommunikációs felületet jelentett a lakókkal. Itt véleményezhették a terveket az érdeklődők. Próbálkoztak előzetes közvélemény kutatás alapján létrehozott tervekkel is, azonban kevesen nyilvánították ki véleményüket.
Az Angyalzöld stratégiáját felülvizsgálta az önkormányzat: monitoring vizsgálatokat folytattak, ami (a szokásostól eltérően) nem a parkosított területek méretét, hanem esztétikai szempontokat és a közvélemény változását vizsgálta.
3) Városháza – főtér (Somfai Ágnes, Bardóczi Sándor)
A fővárosi Városháza előtti terület 1,5 hektár méretű, és Budapest egyik legértékesebb területeként tartják számon. A főpolgármester-jelölti vitában mindenki egyetértett abban, hogy a területet be kell parkosítani. A javaslat arra vonatkozott, hogy újra kell gondolni a terület tervezését, és ebbe a nyilvánosságot is be kell vonni.
Az épület jelentős műemlék, ezért sok szempontot kell figyelembe venni. Ezen a helyen húzódott az egykori városfal is, így régészeti szempontoknak is meg kell felelni.
2008-ban elkészült egy irreális program a tér rendezésével kapcsolatban, amihez a főváros nem talált kivitelezőt, ezért a tervet elvetették.
Kell egy városi főtér! – rendezési javaslat (LMP): Olyan embereket lehetne itt befogadni, akik ünnepelnek, fesztiváloznak, más alkalomból gyűlnek össze, vagy egyszerűen csak arra járnak, beszélgetnek, kávéznak, leülnek.
A Városháza már régebben is alulhasznált volt, most, a reformok után pedig még inkább azzá vált. Olyan ötlet is született, hogy az önkormányzat használja csak a felső szinteket, az alsókat pedig adják bérbe kávézók, éttermek részére. A befolyó összegből felújíthatnák az általuk használt szinteket.
A közösség bevonása nehezen kivitelezhető a Városháza tekintetében, mert az esetleges módosításokról nem csak a budapestiek, hanem vidékiek, sőt, külföldről érkező turisták véleményét is meg kéne hallgatni egy releváns eredmény érdekében.
A közösségi tervezés javasolt folyamata:
1) Társadalmi vita elindítása
2) Alapadatok gyűjtése, annak érdekében, hogy ki lehessen írni az ötletpályázatot
3) A lakosság aktivizálása, ötletpályázat kiírása
4) Együttműködés a szereplőkkel, eredményhirdetés
5) Konfliktusok feloldása
6) Nyílt tervpályázat
7) Forráskeresés
Megvalósítás