Nagy András: Az Y generáció – Negyedik Köztársaság
2011. július 28.
Lejegyezte: Boros Bence
Az elmúlt egy évben a civil társadalomban egyfajta mozgolódás kezdődött meg, aminek elsődleges színtere az internet: különböző Facebook csoportok, mint például az Egymillióan a sajtószabadságért. A polgárok próbálják megragadni a közügyekhez való jogukat.
Az Y generáció: mostanában sokszor vetődik fel ez a fogalom a sajtóban, a médiában. Számos definícióval írható le az Y generáció, de a legpontosabb értelmezés az 1980 és 1995 között (más vélemények szerint az 1970-től kb. 2000-ig) születettek népessége, ami megközelítőleg kétmillió embert jelent Magyarországon.
A generáció jellemzői: csak a rendszerváltás után kezdtek el tudatosan gondolkodni az életről, a közügyekről, az előző rendszert nem tapasztalták meg tudatosan. Ez a generáció már beleszületett az információs társadalomba, az internet és mobiltelefon használatát természetesnek tekinti.
Az Y generáció kommunikációjában meghatározó a közösségi jelleg: a magánéletüket tudatosan osztják meg mindenkivel. Azonban téves feltételezés az, hogy ez a generáció csak a digitális világban él, mert határozottan van igényük a közösségi életre, a személyes kapcsolatokra is.
A web2 és a közösségi kommunikáció elterjedése: a web2-nek köszönhetően egyenrangú kommunikáció jön létre a vállalatok (és az állam), valamint az ügyfelek között.
Az X és Y generáció ellentéte: az X generáció azt látja, hogy mennyivel több lehetősége van az Y-oknak, mint nekik volt. Ők „megcsinálták maguknak” az életüket, és szerintük az Y generációnak is ez lenne a feladata. Azonban már megmerevedett az a rendszer, ami az X-eknek a lehetőséget kínálta, ezek a lehetőségek már bezárulóban vannak.
Az Y generáció önállósodási életkora megnő: ennek oka az anyagi helyzet, és a megnövekedett elvárások (a diploma leértékelődése), és nem a hajlandóság hiánya. További felvetődő problémák még a munkahelyek hiánya, illetve a Magyarországon megoldatlan bérlakás-rendszer. Ha nincs biztos jövőkép a felnövekvő generáció előtt, akkor csökken a gyerekvállalási hajlandóság, ezért tovább fogy a népesség. Mivel lassan ennek a generációnak kell átvennie az X-ek által betöltött pozíciókat, ezt a hiányos jövőkép-problémát kell megoldani.
A Rezidens Szövetség segélykiáltása: külföldre kell települni. Külföldön is nehéz boldogulni, de ott nincs ekkora bizonytalanság.
A Negyedik Köztársaság álláspontja ezzel kapcsolatban: itthon is lehet jól élni, de csak akkor, ha felismerjük, hogy azonosak a problémák, érdekek, és ezért közös fellépést is vállalunk. Az Y generáció tagjai fogékonyak a közösségi gondolkodásra és a fellépésre. A 4K! megérteti a generációval, hogy az ő saját problémáiról beszél, és ezek ellen tenni is akar (különböző játékokkal, amiknek jelentős üzenete van, mint például a közösségi terek visszafoglalása a grundfocival).
Sajnálatos módon megszűnt az abban való hit, hogy a polgároknak bármi beleszólása is van a közügyekbe, a politikába. A részvétel lehetőségeit keresni kell, és ha a megszokott utakon ez nem járható, akkor új ösvényeket kell keresni. Ezekre a megmozdulásokra mindenképp szükség van, mert ha mi nem teszünk semmit, akkor nem jön létre változás.