Gergely Attila: Tükrök és jelzések, kicsiben és nagyban – kulturális önismeretünk kérdéseiről (kultúrák, értékek, intézmények)
Vázlat
2011. július 27.
Lejegyezte: Katona Kriszta
Milyen világban élünk?
- a változások tesztelik fogalmainkat, fogalmaink megszokottságát;
- a napi hírek sajátos időhorizonton mozognak;
- milyen lehetőségeket, esélyeket tartogat ez az idő számunkra;
- a világ állandóan próbára tesz;
- nagyban és kicsiben: a nagybani mozgások, amikkel szembesülünk, hogyan függnek össze a kicsivel – a globális a mikroszintűvel, a 70-es évektől egyre erősebben láthatjuk ezeket az összefüggéseket;
- két nagy irányzat: 1. big history –több száz/ezer éves távlatokban megérteni a jelen történéseit; 2. mikrotörténelem: pl. egy milánói háztömb száz éve –egész apróban próbál a lehető legmélyebbre menni;
- egységben gondolkodni, közösségfejlesztő munkájában ott kell, hogy legyen ez a szemlélet (Jacques Barzun: Hajnaltól alkonyig –a nyugati civilizáció utolsó ezer évéről);
- 2016-ra vége lesz az amerikai korszaknak (pl. USA eladósodottsága versus „rendelkezéseink hatály kiterjed az egész Föld bolygóra” (egy amerikai politikus gondolata);
- Japán: az államadósság a GDP 200%-a (az önkormányzatok eladósodottságát is figyelembe véve: 350 %-a) – kezelhetetlen jelenség;
- vagyis: bizonytalan, szakadékos közegben élünk, a biztosnak vélt dolgok alapjaiban mozdulnak el, és rendülnek meg
Miért szerepel a kulturális önismeret fogalma az előadás címében?
- nem arról van szó, hogy hol helyezzük el magunkat más kultúrák között;
- a mostani kor milyen lehetőségeket nyújt magunk és mások megismeréséhez? – felerősödtek a kultúrák és civilizációk közti kapcsolatok;
- mit jelent egy kultúrához tartozni?;
- amit kultúrának nevezünk, az alapvetően tudatosan tervezett, szándékolt, ugyanakkor a kultúra természetes is;
- minden kultúra sajátja bizonyos mértékű részrehajlás, előítéletesség, inkonzisztencia, stb.;
- eredendő ellentmondás: mindannyian emberek vagyunk, minden kultúra hordozói, DE nem tudjuk befogadni a teljes emberi valóságot, emiatt a különbségek kibékíthetetlenek, egyoldalúságok, részlegességek feszülnek egymásnak;
- Goethe: csak az egész emberiség élete tekinthető teljes emberi életnek;
- Tolsztoj: minden emberben mikroszinten benne van az egész világ;
- az átlagéletkor Indiában 26 év, a század közepére hatalmas népesedés várható egyes ázsiai országokban és Afrikában;
- Kaliforniában törvényt hoztak a bennszülött lakosok egyetemre való bejutásának segítésére azért, hogy csökkenjen az oda járó koreai és kínai egyetemi hallgatók aránya;
- Magyarország most a 86. helyen áll a népesedési listán, a század végére a 110.helyen fog állni;
- Keresztúri Dezső: A magyar önismeret útja;
- japán cég filozófiája: az életet úgy kell megbecsülni, hogy azt Istentől kaptuk (ez úgy volt elvük, hogy lehet, hogy nem is mind vallásosak) – magyar cég nem tudta elfogadni; japánok válasza: tudunk mutatni valakit, aki saját magát szülte?;
- az ember adós lény, a létünkért tarozunk valakinek;
- Gandhi: a jogok Gangesze a kötelességek Himalájájából folyik;
- kulturális értékek részlegessége, intézményesített egyoldalúság (abszolutizált és leszűkített értékek) –> erkölcsi értékhorizont szűkössége, vakság az egy időben mellettünk létező más kultúrákra;
- Kelet-Nyugat vizsgálata: az én szerepének különbözősége – Kelet: interdependens (kölcsönös függőségekbe ágyazódó) én, Nyugat: independens én;
- értékválasztások határozzák meg az életünket: tudunk-e egyszerre ellentétes értékeket választani?;
- kritikus trade off (kiegyenlítődés, alku), dilemmákkal nézünk szembe az értékválasztás során, egymással kibékíthetetlen dolgok közt választunk – hogyan lehet egymással szemben kibékíthetetlen dolgokat mégis egységbe hozni?;
- a közösségfejlesztő résztvevő és megfigyelő is egyben, de nem egy időben;
- az élet továbbadása van kódolva az intézményekbe;
- áldozathozatal nélkül nem mehet tovább a kibékíthetetlen ellentétek együttélése, vagyis a kibékítés áldozattal jár.
Hozzászólások
Katona Dénes: Kína és India esetében elképzelhető-e, hogy egyenletesen fejlődnek tovább vagy ugrásszerűen meg kell, hogy nőjenek egyes gazdasági ágazataik?
Gergely Attila:
- Kínának lehet még 30-40 éves kifutása;
- a globalizáció 20 évvel ezelőtt megszűnt pusztán amerikanizáció lenni, most már kelet és nyugat állandó egymásra hatásáról van szó;
- mit nyerhetünk mi ebből? – pl. egy globális horizontú uralkodó volt Szt. István; a magyarok keleti kultúrával érkeztek Európába, találkoztak a kor uralkodó nyugati kultúráival, birodalmaival – hogyan tudtuk összeegyeztetni a különbözőségeket; szintézisnek kellett születnie, egyetemes szemléletnek, ami túlmutat csak az egyik vagy csak a másik választásán; nem szabad beérni kevesebbel, a teljes emberi horizont mindig ott van a cselekvéseink mögött;
- a Nyugat egyetemes történelmi teljesítményét az tette naggyá, hogy meg tudta haladni saját Nyugat-voltát, amennyiben egyetemes tudott lenni, megszervezte az egész Föld életét.
Velenczei Ágnes: A részlegességünk felismerése vezethet-e az elfogadáshoz? Más kultúrák elfogadása, megismerése segíthet-e az országunkon belüli más népek elfogadásában?
Gergely Attila:
- Németh László: kelet-európai tejtestvérek története, N.L. Krlezával való találkozása: Krleza legyintett: „Ah, nem szeretik ezek a népek itt egymást!”;
- mit tudunk mi a körülöttünk lévő kultúrákról; a tiszteletnek egymás ismerete, ismerése lehet az alapja;
- Apor Péter: Metamorphosis Transylvanae: „mentül szegényebbek vagyunk, annál cifrább gúnyára vágyunk”;
- Japánok és a nagymellényű magyarok példája – akik nem beszélnek idegen nyelveket, semmit nem tudnak Japánról, nem tudnak betartani határidőket – élesek a tükrök;
- az EU-t a nyolc dimenzióban 7 kelet-ázsiai állam előzi meg, a világban a legtöbb szabadalmat Japánban, utána az USA-ban, majd Dél-Koreában, Németországban, Kínában jegyezték be;
- az objektívebb tájékozódás jót tenne az európai népeknek, érdemes lenne együttműködni, mert ezek az államok külön-külön is nagy erők.
Varbai Mariann: Most azért tud vezető lenni sok mindenben a Kelet, mert, ahogy korábban a Nyugat, most a Kelet tud egyetemes lenni?
Gergely Attila:
- az, hogy mennyire tud előre menetelni Kelet attól is függ, hogyan viselkedik Nyugat, a Nyugat alulmúlja korábbi önmagát;
- minél inkább az anyagba ragad a Nyugat, annál kevesebb esély lesz a részlegességünk meghaladására.