Vendég: Thiesz Angéla (Retextil Alapítvány), Gulyás Márton (Krétakör Alapítvány)
Angéla bemutatta kezdésként az alapítványt, itt lehet róluk látni és olvasni: http://www.retextil.com
Mesélt szerteágazó tevékenységükről, aminek középpontjában az ember és az embert körülvevő tér kölcsönhatása áll. A termékek előállítása nem elsődlegesen piaci szempontú, sokkal inkább terápiás foglalkozás a terméket előállító emberek részére.
Közösségi tér építési akcióik közül 2010-ben először az EKF keretében a Zsolnayi Mauzóleum melletti hatalmas zöld területre civilek, civil szervezetek, nagyvállalatok munkatársai és nagyvállalati támogatók együttműködésével alakítottak ki egy városi közkertet.
Következő akciójuk Pécsbánya Közösségi Házának parkjában kisgyermek játszótér kialakítása. Itt egy hatalmas tájseb a valahai külszíni fejtés máig kezeletlen elkerített területe, fájdította az ott élők és az arra járók szívét. Ennek ellensúlyozására, feloldására született a színes, nem nagy játszótér, a be nem látható tér helyett a belátható színes terek gondolata. A közösség bevonása itt nem annyira a kialakítás közös munkájába, hanem egy az iskolák számára meghirdetett pillapalack-gyűjtési akcióban volt roppant sikeres. A kialakult teret már közösen ünnepelték.
Mindaz, amit a közelmúlt pusztulásáról-pusztításáról tájban, eszközökben, emberi lelkekben megismerhettünk Angéla elbeszéléséből, megalapozta ismereteinket a Krétakör erre épített akciójához is, amit itt Pécsbánya – Széchenyi-aknán valósítottak meg.
Pécs István-akna kialakulásának történetét ismertetve Angéla elmondta, hogy Pécs történetében két meghatározó személyiség volt, az egyik a sokak által ismert Zsolnay Vilmos, aki a jellegzetes máz kialakítása mellett nagy ívű városfejlesztést tette híressé, a másik Jaroslav Jicinski cseh-morva bányamérnök, az ő múlt század 20-as éveiben készített tervei szerint 1925-ben helyezték üzembe Gróf Széchenyi István-aknát.
Az itt kialakított napozótér tervezésébe, szervezésébe helyi segítségük volt egy hölgy, aki a helyi ügyek motorja.
Hallhattunk még Györgytelepre tervezett amfiteátrumuk jelenlegi sorsáról, ahol azzal kellett szembesülniük, hogy egy sokszorosan sérült közösség környezetében, ahol a lakhatás fennmaradása is kérdéses, bármilyen beavatkozás, közösségi tér tervezés csupán az indulatok felkorbácsolásához vezethetne.
A Retextil fent jelölt oldalán, a munkákról készült képsorozaton a folyamatok is követhetők.
Kérdésekre Angéla megfogalmazta, hogy akkor lehet egy helyen valamit tenni, ha van helyi ember vagy csoport, aki akarja, segíti a megvalósítást.
A Krétakör http://kretakor.blog.hu jelenlegi tevékenységéről és kiemelten a pécsieket megmozgató, bevonó akciósorozatukról Gulyás Marci tartott izgalmas, érdekfeszítő, sok képpel kísért bemutatót. Először a Krétakör Alapítvány jelenlegi működéséről és céljairól mesélt. A Krétakör projekt alapú működéséről, Schilling Árpád színházról, a színháznak a társadalomban betöltendő feladatáról való gondolatairól, és arról, hogy miért és hogyan alakultak át a statikus Krétakör Színházból a jelenlegi működésre.
Ahogy a KRÉTAKÖR MISSION STATEMENT 2009-ben megfogalmazták:
„A Krétakör előadóművészeti alapítvány, mely professzionális színházművészeti illetve performatív eszközöket használ az általa létrehozni kívánt események kivitelezéséhez. Ezek az események a hagyományos színházfogalommal nem, csak egy kitágított, az előadóművészeti fogalmak mellett a társművészetek és a társadalomtudományok által használt fogalmakkal együttesen írhatóak le.
Működésünk origójában a kreatív közösségi játékok elnevezés áll.
Kreatív – vagyis olyan szempontokat érvényesít, melyek újszerűen, alkotói módon viszonyulnak tárgyukhoz.
Közösségi – vagyis a nézőinkre közreműködőkként tekintünk, a létrehozni kívánt eseményeket lokatív jelleggel, egy adott közösséghez a legszorosabban csatlakoztatva szervezzük.
Játékok – vagyis az eseményt magát a játék fogalmaival írjuk le, mint olyan emberi tevékenységgel, mely pontosan körülhatárolt keretek között biztosítja a lehetőséget a benne résztvevőknek, hogy szabadon kipróbálhassák magukat a legkülönfélébb szerepekben, helyzetekben.”
Első jelentős, már ebben a szellemben és felállásban elkészült alkotásukkal itt ismerkedhetsz meg: http://www.szabadulomuvesz.kretakor.hu
Pécsre 2009-ben mentek le, eredeti szándékaiknak megfelelően, kreatív civil erőkkel létrehozni a programot. Mesélt a párhuzamról, ami a szintén Európa Kulturális Fővárosa Ruhr-vidék lehetősége és az itteni helyszín között hozható.
A hely, a helyszín állapota, és a kulturális identitásváltás iránti szükséglet fogalmaztatta meg a kialakult programot, a résztvevők körét. Meg akarták mutatni a közösségi aktivitás erejét.
A szándékokról és az eredményről az alábbi linkeken tájékozódhatsz:
http://kretakor.blog.hu/2010/05/07/index_video_a_mult_hetvegi_kretakor_majalisrol
http://kretakor.blog.hu/2010/05/04/beszamolo_a_kretakor_majalisrol
http://kretakor.blog.hu/2010/05/28/kretakor_majalis_kiertekeles
Izgalmas beszámolója sok kérdést hozott ki a hallgatóságból. Kérdéseket kapott a támogatások mértékéről és forrásairól, a csoport 120%-on való teljesítésének lelki, emberi forrásairól, a helyi emberekben, a résztvevőkben hagyott rövid és hosszabb távú nyomáról, a közös munkából.
Akik megismerkedtek tevékenységükkel biztosan továbbviszik az irántuk való érdeklődésüket és a későbbiekben nem csupán figyelemmel fogják kísérni, hanem lehetőségük szerint továbbadják hírüket és ha tehetik igényelni fogják a közös munka lehetőségét.
Lejegyezte: Velenczei Ágnes