Nyári Egyetem 2012 Kunbábony

Mit tehetünk, teszünk a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért?
H2O-program
Vendég: Kovácsné Nagy Emese, a Hejőkeresztúri Általános Iskola igazgatója

2009-ben iskolájukat megkereste Zwack József, a Gábor Dénes Alapítvány, valamint a Kürt Zrt. (Kürti Sándor), hogy pénzadománnyal szeretnék támogatni a hátrányos helyzetű gyerekeket. Így indult meg a H2O-projekt (Hátrányos Helyzetűek Oktatása). Veszprémben már régebb óta szponzorálják a roma vagy hátrányos helyzetű középiskolásokat, fedezik tanulmányi kiadásaikat, esetleg munkahelyről is gondoskodnak. A támogatók szerettek volna egy általános iskolát is megcélozni. Széles és szétterjedt ez a terjeszkedés, nagyon sok az önkéntes. Mindenki társadalmi munkában dolgozik. Most épp a logójukat készíttették el társadalmi munkában.
A Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvány abból a célból jött létre, hogy egy jól bevált iskolai programot átvigyen egy másik iskolába. A bázisiskola a hejőkeresztúri, és szükséges egy vagy több klón iskola, amely a módszert átveszi. Sok munkával jár, de nagyon sok sikerélményt ad. Gyülekeznek a szponzorok is, a projektvezető társadalmi munkában egy hölgy, akadémikusok is csatlakoztak hozzájuk. Mindenki hozzáteszi a saját munkáját.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános iskolában magas arányban tanulnak hátrányos helyzetűek, romák és nem romák egyaránt. A romáknak nincs különösebb kultúrájuk, hagyományuk, úgy élnek, mint bármelyik szegény család.
Az Alapítvány intézményrendszere két iskolából (Hejőkeresztúr 1-8.oszt., Szakáld 1-4 osztály) és három óvodából (Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Szakáld) áll.
Összetételük vegyes, a tanulók 70 %-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos 60 %-uk (a szülőknek nincs sem 8 általános iskolai végzettsége, sem munkahelye).
A gyerekek 70 %-a érettségit adó középiskolába megy, a megye egyik legjobb középiskolájába hat gyerekük megy, ebből három roma.
65 %-uk bejáró (az iskolabuszok jönnek-mennek), így fél négy után nincs program az iskolában.

A módszer elemei:
Komplex instrukciós program.
Differenciált tanulásszervezés program.
Generációk közötti párbeszéd program.
Logikai táblajáték program.

Érdemes a honlapon megnézni azokat a videókat, amelyek az oktatás gyakorlati részét mutatják be.

http://hejokeresztur.hu/ivbela/

Differenciálás – a gyerek elhelyezkedik egy rangsorban, és ehhez képest kell fejleszteni, Egyéni fejlesztési naplót vezetnek, a legsikeresebb program a Logikai táblajáték.

10 éve az Amerikai Nagykövetség pályázatot írt ki, ennek kapcsán Pécsett részt vettek egy három napos ismertetőn, ekkor találkoztak először a programmal. Egyértelmű volt, hogy folytatni kell. A hat-hét meghívott iskolából rajtuk kívül senki nem akarta vállalni. Bonyolultnak és fárasztónak tűnt, mint igazgató, kommunikálta le úgy, hogy a tantestület részt akarjon venni benne.
Komplex instrukciós program:
Többféle képességet felszínre hozó tananyag
Központi téma
Működési normák
Hierarchikus sorrend megváltoztatása
Státuszprobléma kezelése

Tíz éve alkalmazzák a programot, az utolsó kollégát másfél éve szervezték be. Kompetencia-mérésben elérték az országos átlagot. A jó tanárt a legnehezebb bevonni (miért változtasson, ha jól tanít?). Ma már a pedagógusok között nagy együttműködés van. Az elmúlt évben 700-an látogatták meg az iskolájukat, hogy lássák a módszert a gyakorlatban.

Ötös csoportokat alakít az órán, mindenkinek van egy választott szerepe (írnok, kistanár, beszámoló). A szerepeknél fontos elv a rotálódás. Mindenkinek meg kell tanulnia irányítani és beszámolni is. A 8. osztályban alig lehet észrevenni, ki az ötös és ki a kettes tanuló, mert beszélni, előadni mindenki megtanul. Nincs kialakult pontos rangsor. Bárki lehet országos első.
Elsősorban a kistanári a státusznövelő szerep. Ez a stamfordi találmány.
Egy csoport addig marad együtt, amíg mindenki végigment az összes szerepen. A heterogenitás lényege a minta, a szerepek szocializálnak. A kognitív képességeknél két részből áll az óra. Az elsőben egy központi témán dolgozva minden csoport más feladatot kap (hogy ne legyen versenyeztetés). Mindenkinek részt kell vennie benne,  ez kb. 15 perc. Ha kész van, prezentálni kell, és az egyéni feladathoz ezt az eredményt kell felhasználni. Megtanulja, hogy nem húzhatja ki magát, mert az egyéni feladatát nem tudja különben elvégezni. A második részben az egyéni feladatokra kerül sor. A dicséret közös. Minden ötödik tanítási óra ilyen. Mindennap találkozik a gyerek egy ilyen órával.
Szabályokat fektetnek le, pl. mindenki köteles segíteni, ha kérik, de nem végezheti el a másik helyett. Mérték a csoport tulajdonságait, a lényeg, hogy egy értékelési szinttel feljebb jussanak. Nemcsak a hátrányos helyzetűeknek szól, a tehetségesek is fejlődnek.
A frontális osztálymunkán harmadát beszéli a rosszabb képességű tanuló, a konstrukciós órán tízszeres lesz az emelkedés. (beszédgyakoriság)
A frontális órán nincs csoportmunka. Csoportban dolgozva a tanulók státusza kiegyenlítődik.
Egyéni differenciálás is történik (minden közben lévő óra ilyen). Időnként vannak előadások a tanár részéről is.
A differenciálódás háromféle lehet:
Önellenőrzés (megoldókulcs), így rengeteg feladatot meg lehet oldani.
Van egyedül ülő, csoportban és párban ülő gyerek – a tudás azonos szintjén vannak. Nyelvtanításnál ez nagyon jó, pl. egy könyvet el akar sajátíttatni. Csoportokra osztja, és a gyerek választja ki a feladatot, hogy melyik csoportba akar tartozni. Öndifferenciálás a kulcsszó.
Generációk közti párbeszéd – akkor sikeres, ha a szülő is annak látja.
Első osztálytól fogva gondozzák a családfájukat, bejelölik, hogy a családban ki miben tudós (lekvárfőzés, kosárfonás stb.). Amikor elkészül, akkor a tanár megpróbál olyan szülőket keresni, akik valamiben közös tulajdonsággal bírnak. A gyerekek csoportokat alakítanak, megbeszélik, melyik szülőt hívják be a következő órára. A szülő 20 percben beszél a tudományáról, 0 % a hiányzás náluk. A lényeg tulajdonképpen az, hogy bejött a szülő, kapcsolatba került az iskolával.
Kitalálták, hogy legyenek körbejárható témák (karácsony, húsvét, sport, étkezés, egészségvédelem). Minél idősebbek, a témák egyre irányítottabbak. Pl.: 5. osztályban a választható szakmák, 7. osztályban már kimondottan a pályaválasztás, 8. osztályban pedig az élethosszig tartó tanulás a téma..
Arra a legbüszkébb, hogy a takarító néni elvégezte a közép-, aztán a főiskolát, s most félállásban takarít, fél állásban pedig könyvtáros.
Logikai táblajáték programról
Idén márciustól a következő eredmények születtek:
Országos drámaversenyen 3 aranyérem, 5 ezüstérem
Sakk lánycsapat – megyei aranyérmes
Országos Go-verseny – 2 ezüstérem
Országos 7 próba verseny – a legjobb ma egy cigány kisfiú
A táblajátékot a szakkörben nevelésre használják, a tanórán kompetenciát, intelligenciát fejleszt.
A Yale Egyetemen mindlab tanfolyamon voltak pályázati pénzből, az eredmény, hogy jelenleg 500 táblajátékot alkalmaznak. A legjobb versenyzőik 60-80-at jól ismernek ezekből.
Megtalálták azokat a táblajátékokat, amelyeket matek órán használhatnak, a játékon keresztül fejlesztik a logikát.
Többen is meg akarták venni a programot, hívják őket mindenfelé nemzetközi versenyekre, az Educatio kiállításra meghívták őket, hogy játsszanak.
Tér-amőba játékban abszolút országos-első az iskola.
E pillanatban 2 cigánygyerek úton van Varsóba egy versenyre.
H2O iskolák
A módszer elterjesztése
Két olyan iskolát találtak, akik készek erre a nagy munkára:
A budapesti Gyermekház (autista gyerekek) – alapítványi iskola, ők már egy éve alkalmazzák.
A budapesti Molnár Ferenc Általános Iskolát (Mester u.) az idén képezték ki.

Akik segítenek:
Együtt Hejőkeresztesért Egyesület
Nagycsaládosok Egyesülete
Hejőkeresztesi Vizi és Szabadidő Sport Egyesület
Horgászegyesület
Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
Hejőkeresztesi Táblajátékosok Társasága Egyesület

Lehet-e az iskola mindenkié?
Kell-e, hogy mindenkié legyen. Amíg van olyan réteg, aki más körülmények között akar járni, mint az átlag, ezt az igényt is ki kell elégíteni.

Kérdések:
Van-e anyagi hozadéka a sikernek?
Nagyjából körvonalazott, hogy a jelenlegi kormány szeretné elismerni a különbségeket. Körvonalazódik (ezres számban), hogy szakfelügyelő szerű képzéseik lesznek.

Eddig konkrétan volt-e financiális elismerés?
Tavalyelőttig az egyetlen olyan iskola voltunk, amelynek egyetlen fillért nem adott az önkormányzat. Országos normatívából működtünk. Sokat kellett pályázni, azért vettek részt ezekben, hogy legyen pénzük, mégis kifejlesztette őket, sok dolognak kellett megfelelni, csiszolódtak, formálódtak a tanárok

Eredetileg mérnök és nem pedagógus. Szeretett mérnök lenni, sikeres is volt, de amikor elment tanítani, rájött, ez a világ legjobb dolga. Más kérdés, hogy anyagilag kevésbé sikeres.
Mindenki a minimumot kapja náluk, nincsenek jutalmak. De van egy TÁMOP pályázat, Mintaintézmény lehetnek – ezért januártól 7millió Ft befolyt.

Útiköltséget tudsz-e fizetni?
Igen (minőségellenőrzési pénzből)

Biztos vannak jobb tanítók, de nálunk nagyon magas színvonalon van mindegyik.

Volt olyan pedagógus, aki elment?
Nincs, csak nyugdíjba mentek, de olyan van, aki jön.

Péterfi Ferenc: valamelyik sajtóhíradóban (talán Figyelőben) Kürti Sándor mondta, hogy úgy gondolja, támogatni kell az ilyen kezdeményezéseket. Annak a pedagógusnak, aki megtanít mást, és aki megtanul mást, kívülről kéne támogatás. A szponzori támogatás arra való lenne, hogy aki megtanít másokat, annak legyen fedezete.
A két iskola így működik (Mester utca és másik) – örökbefogadott.
A képző tanárok díját Kürti ZRT fizeti.

Ilika: A kiterjesztés nagyon fontos, nemcsak közép- és felsőfokra, de hogy az óvodában kezditek, ez fantasztikus. Hogy éritek el, hogy járjanak óvodába? Milyen a gyerekek egymáshoz való viszonya, segítőkészség stb. ilyen hátrányos helyzetű közegből érkezett gyereknél.
Válasz: az oviban nagy segítség volt, hogy idén januártól 20000 Ft-ot kap az a roma szülő, aki halmozottan hátrányos gyermek szülője, megteszi a hatását. Behozza az összes gyereket, a védőnővel szoros kapcsolatban állunk, kimegyünk a gyerekhez.  Most van az első olyan osztályunk, akik közül mindenki 3 évet járt óvodába. Ez már érezhető, a kommunikáció nagyon hosszú folyamat, elsőtől fogva belenő, és kb. a  3. osztályban nincs éles különbség a beszédkészségük között.

Ilika: A gyerekek megtanulják becsülni egymás teljesítményét?
Válasz: Tudni kell, melyik gyerek miben jó, hogy ne csak üljön. Igen.

Ilika: Ahogy a családfákat megnézegetitek, ugyanúgy a közösséget is, ahol élnek, megismertetnétek velük. Jó lenne, hogyha a nagyok – hetedikesek, nyolcadikosok – segítenének a kicsiknek, esetleg tennének valamit a közösségért.
Válasz: A generációk közötti párbeszédben egy-két órát kér egy évben, így lehet összehozni. 7-8. osztályban az egyik feladat, hogy a faluban milyen foglalkozások vannak, kik vannak az önkormányzatban. Az is fontos, hogy 7. osztályban, amikor már érettségit adó iskolába megy, visszahívnak már magasabb szinten tanuló régi gyerekünket. Egy roma tanulónk – gépészmérnök, de munkanélküli, visszahívta, most napközis tanár, nagy becsülete van.

Kérdés: Ti vagytok a település életében a fejlesztő, húzó ágazat?
Válasz: Kb. az ezredfordulóig olyan volt a falu, mint bármelyik másik. Éppen 2000-től kezdtek nyitni. Négy évig volt olyan polgármester, aki szerette volna elbocsátani, akkor már kezdtek szerveződni ezek a dolgok. Mégse tetszett, utálta az iskolát, és személy szerint őt. A polgármester anyukája előtte szintén igazgató volt az iskolában. Ez kiemelkedő teljesítményre sarkalta. Most, hogy más a polgármester, ezek a szervezetek még könnyebben alakultak ki. Nem mondhatná, hogy az iskola irányítja a falut, bár a falu csak az iskolára támaszkodhat.

Kérdés: A kollégák a mindennapi sikerélményeket élik meg. Ezért dolgoznak szívesen plusz pénz nélkül. Hogy csinálja, hogy 100 %-ban részt vesznek? Ez a legbeszédesebb dolog.
Válasz: A tantestület elég furcsa. Volt olyan igazgató, hogy a tanításra jutott a legkevesebb idő. Mikor ő odakerült, tanmenet sem volt az iskolában.  Jól érezték magukat, sosem súgtak össze a másik háta mögött. Fel kell korbácsolni a kollegákat, hogy ők is akarják az ügyet. Kicsit pszichológusnak is kell lenni. Ranschburg Jenő megkereste, mondja el, hogy mi a titok. Csapatot kell építeni, és a csapatépítésnél ne legyen olyan, hogy versengő, ne akarjon eltiporni másokat, ez nálunk tényleg hiányzik. Mindenki azt érezze, hogy ő a legjobb, erre tudatosan figyelek. Nem úgy, hogy a másik nem jó.

Ligeti Juli jegyzete

Ez a bejegyzés 2010. július 31. szombat 13:47-kor készült és a következő kategóriákban található: Nincs kategorizálva. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. A hozzászólások, és a visszajelzések is tiltva vannak.