A nyomor széle – blogbemutató

igazgyongy_alapitvany,jpgA nyomor széle – Blogbemutató
Vendég: L. Ritók Nóra

Személyes élményem a bloggal kezdődött. Az interneten akadtam rá egy fantasztikus emberre, L. Ritók Nórára, amikor éppen egy elkeseredett hangú beírását olvastam a blogon, az általuk segített és szép sikert elért kislány életének kilátástalanságáról. Azóta levelezünk egymással és ismerkedem a heroikus küzdelemmel, amit folytat. Ezért is választottam, hogy az ő programjáról készítek jegyzetet. Amit kaptam, egy folyamatos küzdelemben edződött ember, akiből, ahogy a gyerekekre terelődik a szó, árad a gyöngéd szeretet.
Nóra elmesélte, miket csinálnak, milyen keretekben és hogyan került sor a blog indítására.
11 éve hozták létre az Igazgyöngy Alapítványt és 10 éve az iskolát.
http://www.igazgyongy-alapitvany.hu/index.php?page=eredm0506.php

Elindították az iskolát, ahol először a jelentkezők jobb körülmények között lévő gyerekek voltak. Menet közben ébredtek rá arra, hogy nem akarnak elitiskolát. Szerettek volna egy jó integrációs program szerint dolgozni, ami tükrözi a helyi társadalmi összetételt. Működő szociális érzékenységük felismertette velük, hogy ezekkel a gyerekekkel és szüleikkel igazán senki sem törődik. Így hármas feladatot tűztek maguk elé, amiben máig dolgoznak, ezek pedig:
- művészetoktatáson keresztüli motiválás,
- családi problémakezelés,
- intézményi kooperáció

Miközben ezt a munkát végezte, folyamatosan szükségét érezte minden lehetséges formában a tapasztalatok publikálásának. Él benne a remény, hogy ezáltal egyre több embert lehet a valóságra ráébreszteni, és hasonló cselekvésekre sarkallni a szörnyű élethelyzeteket konzerváló intézményi rendszerekkel szemben.

Osztályfőnökök Országos szakmai Egyesülete
http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=480

Bukdácsoló esélyegyenlőség rovatát rendszeresen írja, ennek alapján kérte fel az fn.hu szerkesztője a http://nyomorszele.blog.fn.hu elindítására.
Ezt 2009 novemberében kezdte el, eleinte szabad reagálásokat vállalva. Az alábbi önmeghatározással az oldalon:
Nap, mint nap tapasztalom közvetlen környezetemben, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. Ismerem az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy egymással párhuzamosan futó, egymást erősíteni képtelen programjait. Érzékelem a hivatali és az emberi szemlélet között tátongó mérhetetlen űrt. Azt akarom, hogy változzanak a dolgok, ezért kezdtem írni ezt a naplót.

Szomorú tapasztalata lett hamarosan, hogy beírásaira olyan mocskolódó válaszok születnek, amiknek sem ő, sem az oldal fenntartója nem kívánt teret biztosítani. Így egy hónap után ezt volt kénytelen megjelentetni:

A blog gazdája, az fn.hu átmenetileg nem engedélyezi kommentek írását ehhez a bloghoz. Az utóbbi időben sok névtelen, gyűlölködő, érvek és gondolatok nélküli hozzászólás érkezett. Megértésüket köszönjük! Ha meg akarja osztani gondolatait a témával kapcsolatban velünk, az alábbi e-mail-címre írhatnak: nyomorszele@sanomabp.hu

Nóra mesélt a faluról, Toldról, ahol az integrációs modellt kidolgozni és megvalósítani kívánják. Egy 400 lelkes település, amelynek a fele cigány és májusban 15 embernek volt összesen munkája. Utalt az eztán bemutatandó, általa is inspirált Örvény című filmre, mesélt a filmben megmutatott életekről, a sztereotípiáknak a megismertetés által szükséges lebontásáról. Arról, hogy a sok gyerek nem csupán szándékos vállalás, hanem az orvoshoz való eljutás távolságból fakadó anyagi nehézségének, a fogamzásgátlás anyagi korlátainak következménye is. Hogy az ügyintézésben, állampolgári jogaik gyakorlásában az írástudatlanság és a távolban lévő hivatalokhoz való eljutás anyagi nehézsége, sokszor lehetetlensége akadályozza ezeket az embereket. A hivatalok pedig hamar rájuk sütik, hogy nem érdekli őket, nem törődnek vele. A hivatal emberei nem érzik feladatuknak az itteni emberek helyzetének valódi megismerését.

Szerencsére örömteli dolgok is övezik ezt az utat. Beszámolt arról, hogy a blog írásának megkezdése óta több támogatást is kaptak, amivel segíteni tudják az embereket, adományokkal, gyerekeknek szervezett programokkal is.

Lejegyezte: Velenczei Ágnes

2 hozzászólás “A nyomor széle – blogbemutató” bejegyzésre

  1. Vercseg Ilona szerint:

    Ágikám, szeretném ezt a jegyzetet a következő Parola-számban leközölni. hozzájárulsz?
    gratulálok!
    Puszi
    Ilika

  2. Kürti Judit szerint:

    Számomra egészen felfoghatatlan, hogy mennyi gyülölet fér el az emberekben. Más olyan blogoknál is látom a szörnyű mocskolódást, ahol a blogger jó ügyért tesz. Elkeserítő. Sok-sook erőt, összefogást kívánunk mindenkinek, aki “egyszerűen csak” tenni akar másokért.

    Jutka