A Hajdúhadházon elindított közösségfejlesztő munka előzménye a városban kialakult cigány nem cigány lakosság közötti ellentét, az iskola-szegregációs ügy, közvetlenül pedig a Szebb Jövőért Mozgalom 2011. nyár eleji masírozása. A helyi problémák megoldására más eszközöket kell keresni, mely hosszú távon is fenntartható megoldásokat eredményez. Ez az eszköz lehet a közösségi munka, közösségfejlesztés.
2011 nyarán és őszén folyamatos szakmai tervezés és egyeztetés történt tervezett munkánkkal kapcsolatban a helyi önkormányzattal, illetve forrást kerestünk megkezdéséhez. 2011. végén az Ökotárs Alapítvány (szakemberek, önkéntesek utazási költségeinek biztosítása) támogatása és az önkormányzat 2012. januárjában született döntése (szállás, ellátás biztosítása), illetve az, hogy a Közgyűlés elfogadta szakmai tervünket és megállapodást kötöttünk, tette lehetővé munkánk megkezdését. Továbbá munkánkat segítette és segíti a Mikrotérségi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, a Csokonai Művelődési Ház, a helyi Civil Kerekasztal és annak törzsszervezete, a FIKSZ PONT Egyesület.
Az első szakasz a feltárás, így 2012-ben négy hónapban (február, március, április, november) interjúkat készítettünk a településen. Az interjúkészítés célja egyfelől az volt, hogy megismerjük a helyi civil szervezetek működését, tevékenységét valamint azt, hogy a bíróságon bejegyzett 50 civil szervezet közül melyek azok, amelyek ténylegesen működnek és előmozdítani a cigány szervezetek fokozottabb integrálását a helyi Civil Kerekasztalba. Másfelől, hogy informálódjunk, feltárjuk a helyi erőforrásokat, helyi viszonyokat, aktivitási szándékokat és javaslatokat. Az interjúk elkészítésében egyesületünk munkatársai, a Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének hallgató, az ELTE TáTK hallgatói, valamint az ország több részéről (Budapest, Pécs, Miskolc, Szolnok, Nyíregyháza) közösségfejlesztő szakemberek. A négy alkalommal közel 100 interjút sikerült elkészítenünk helyi véleményformáló emberekkel valamint a helyi civil szervezetekkel. A civil szervezetekkel készített interjúk során arra voltunk kíváncsiak hogy az adott szervezet milyen tevékenységet végez, mi a véleménye a Civil Kerekasztalról, mit tudnának tenni a hadházi közösségi helyzet változásáért, van e együttműködésük cigányszervezetekkel, és ha igen, miben működnek együtt. 35 civil szervezetet sikerült azonosítanunk, akik működnek és tevékenykednek is a civil életben. Ebből a 35 szervezetből 24 tagja a Civil Kerekasztalnak, akik folyamatosan együttműködve, egymást segítve végzik munkájukat Hajdúhadházon.
