Klíma+ program: film és beszélgetés

Klíma+ program az iskolai konfliktusok kezelésének támogatására

Műhelybeszélgetés, vezeti: Benedek Gabriella, Fellegi Borbála, Győrfi Éva

2011. július 29.

Lejegyezte: Katona Kriszta

Amikor egy osztályban kezdenek foglalkozást sokszor tapasztalható, hogy a gyerekek beraknak plusz széksorokat, vagy kapucniban ülnek, körből kívül ülnek – ezek mind taktikák a kívülmaradásra, távolságtartásra.

A Forsee Klíma+ projekt megvalósító csapatának bemutatkozása:

Győrfi Éva: jogász, iskolába járó gyerekekkel foglalkozik, gyermekotthonosok, akik nem tudnak beilleszkedni az iskolarendszerbe.

Faltörő kos. Saját gyereke önkormányzati iskolába jár, jó helyre szeretné járatni. A munkacsoport pont azt vizsgálta meg, milyen az a jó hely.

Benedek Gabi: közösségfejlesztő. A változás érdekli, egyre kifinomultabb módszerekkel rendelkezünk arra, hogy egy csoportot segítsünk. Szerinte nem ez a beavatkozás lényege. Van egy rendszer, ami meg akar változni, vagy nem képes már megállítani a változást. Ez a közös minden olyan terepben, ahol beavatkozás szükséges. A változással gyakran együtt járnak a konfliktusok: vagy a konfliktusok jelzik előre a változást, vagy mihelyst elkezdődik a változás, akkor keletkeznek vagy felerősödnek a konfliktusok. Igyekszik szokni azt a gondolatot, hogy a konfliktusok lehetőségek, a barátaink. Együtt kell élnünk azzal, ha valami megváltozik, a dolgok soha nem lesznek többet olyanok, amilyenek voltak. Az előre nem kiszámítható, zűrzavaros dolgokon keresztül hogyan tud kísérni közösségeket, személyeket.

Fellegi Borbála: szociálpolitikus végzettségű, posztgraduális kriminológia képzést végzett Angliában, dolgozott Belgiumban, pártfogóként segített bűnelkövetők visszailleszkedésében, nagyon érdekli a bűnelkövetők világa. Valamilyen csoport élére állva vezetőnek lenni, nem szimpatikus neki, megismerte a mediációt, valamint a helyreállító igazságszolgáltatást. Konfliktusokból indult a közösségek világába. A sértett-elkövető viszonyban korábban a mediáció volt elterjedt, ma már egyre gyakoribb a közösségi megoldáskeresés, konferencia, több fél bevonása.

A Forsee kutatócsoport nem szakmákra specializálódik, hanem bármilyen területen ügyek, nehézségek megoldására. Sokféle szakmából érkeztek hozzájuk: jogász, közgazdász, szociológus, stb. Voltak nehézségek az összecsiszolódás folyamatában, ma is vannak még zökkenők. 4 kulcsszó: közösség, kommunikáció, konfliktuskezelés, kohézió, (az angolban: community, communication, conflict management, cohesion, 4C); forsee: előrelátás. Sokféle közösséggel dolgoztak már: pl. börtön, iskola.

Amit Bori kriminológiából tanult, az leképezhető, megtalálható az iskolában is, csak nem ütközik törvénybe. Amit megelőzünk, kezelünk az iskola szintjén, az megelőzés a büntetés-végrehajtás, bűnelkövetés szintjén.

A Belügyminisztérium bűnmegelőzési pályázatára adták be a projekttervet. 3 hónapos program.

Amit a média az iskolai erőszakról közvetít, az csak a jéghegy csúcsa.

A projekt célja: eszközt létrehozni, aminek a segítségével az iskolákban meglévő, már eleve érdeklődő, segítő személyzet eredményesebben tud eljárni: hogyan tudnak pedagógusokat, diákot bevonni a folyamatba, konfliktusaik megoldására legyenek képesek az alternatív vitarendezés módszereiből meríteni. Rugalmas, alacsony küszöbű eszköz, érzékenyítő folyamat.

Az iskolák könnyen bezárnak – elzárják magukat ismeretlen módszerektől. A projekt lebonyolítása során megpróbáltak az iskola számára minél kisebb kihívást jelenteni: óvatosan kopogtatni; filmet vetítettek, arra törekedtek, hogy ne a jó tanuló, sémákat válaszoló diákok legyenek ott, hogy picit megkapargassák a felszínt.

A film célja az alternatív konfliktuskezelési eljárások iránti érzékenyítés.

Az alternatív konfliktuskezelés filmben szereplő lépései:

1. Közel menni a konfliktushoz – lehet hibázni, a pozitívumok észrevétele.

2. Konszenzusteremtés – a kompromisszum nem jó, mert úgy jön étre, hogy valaki enged, a konszenzus hosszabb távra szól, érettebb megoldás.

3. Bevonás – figyeljünk az érzelmekre, tegyünk fel kérdéseket; minden érintett bevonása, konfliktus megélésének kibeszélése.

4. Partneri viszony, tiszteletadás – odafordulás, az együttműködés alapja a személyes kapcsolat.

5. Tudunk jobbat a büntetésnél: jóvátétel – a diákot nem érdekli a büntetés, sokszor nem is értik, miért kapják a büntetést, ha együtt találják ki a jóvátételt, sokkal nagyobb lesz a személyes felelősségvállalás, aktivizálniuk kell magukat a feleknek, kell egy hiteles helyreállító cselekedet.

6. Elfogadás, befogadás, közösség: ismerjük meg a másik erősségeit és gyengéit.

A film megtalálható és megnézhető a www.klima.forsee.hu honlapon.

Reflexiók és válaszok

-         az iskolákban általában hiányzik a konfliktusos helyzetek normális kezelésének lehetősége (idő, hely, szakértelem, elkötelezettség);

-         a film nem igazán hiteles; a program jó, fontos és szükséges, de a film nem mutatja be hitelesen az építkezési folyamatot;

-         az iskolában dolgozókról készült felmérés szerint aki használta ezt a fajta konfliktuskezelést, az egyre több időt kezdett a suliban tölteni;

-          a filmmel impulzust akarnak adni, az az ideális, ha a megtekintése után a gyerekek fordulnak a tanárhoz, hogy legyen náluk is ilyen. Az, hogy az iskola utána hogyan tudja alkalmazni az eszközt, nekik kell kitalálni.

-         érdemes inkább részekben vagy meg-megállítva levetíteni;

-         a film alapján nem világos, hogy kik a célcsoport – lehet, hogy két filmet kellene csinálni: egyet a diákoknak, egyet a szakembereknek;

-          a film vetítéséhez mindenképpen szükséges egy facilitációval bonyolított kísérőbeszélgetés

A projektnek a filmhez kapcsolódó szakmai része

Meghirdettek egy vetítőműhelyt, egynapos felkészítő műhelyre hívták a felnőtt-diák párosokat. Szituációs játékok segítségével kipróbálták a módszert, foglalkozásvázlatot, valamint a vetítéshez szükséges segédlet-füzetet adtak nekik. Elsősorban nem tanárokat, hanem más felnőtt iskolai segítőket céloztak meg, nem akarták a tanárokat terhelni, azonban nagyon nagy arányban jelentkeztek pedagógusok, őket is beengedték a programba, sőt, végül ők kerültek többségbe. A cél az volt, hogy az egyes iskolaközösségekbe a műhelyben részt vett felnőtt-diák segítőpáros vigye be a filmet.

A felhívásra nagyon sokan jelentkeztek, ami azt jelzi, hogy a téma aktuális. Tripla annyian jelentkeztek, mint ahány emberre számítottak.

A műhelymunkában 56 vetítőpár vett részt. Nekik blogon kellett visszajelezniük, hogyan zajlottak a vetítések az iskolákban. A Facebookon és általában a neten pozitív visszajelzések érkeztek. Senki nem jelezte azt, hogy a film hiteltelen.

Közben a gyerekek leforgatták saját werkfilmjüket is. A film szerkesztőinek egészen más látásmódja van, mint a mai gyerekeknek, nem lennének képesek úgy megcsinálni, ahogy ők képesek.

Ha egy intézmény kritikus tömegű tagja megnézné a filmet, és történne ott egy konfliktus, akkor talán eszükbe jutna a film, az alternatív vitarendezési módszer.

A műhelymunkára Budapestről és nagyobb vidéki városokból jöttek: Tamási, Szeged, Balatonfüred, Szekszárd, Pécs.

Hozzászólások lezárva.